Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Kultúra Minden, ami öltöztet…
2010. július 15., csütörtök 01:00

Minden, ami öltöztet…

Írta:  Farkas Renáta

A díszeink legkedveltebb formáit az ékszerek adják, melyeket nők és férfiak egyaránt előszeretettel viselnek: nyaklánc, gyűrű, karkötő, medál, fülbevaló, vagy éppen piercing. Ezek bármelyik testrészünket ékesíthetik, hiszen az „ék-szer” szó is sugallja, arra szolgál, hogy viselőjét „ékesítsék”. Az ősidőkben az ékszerek használata elsősorban orra, fülre és szájra korlátozódott, későbbiekben fokozódott más testtájakra, akár nemi szervekre is. Törzseket jellemzi, hogy korszakonként, kultúránként más-más ékeszeket viseltek. Szimbólumot adott, törzsön belüli rangot, családi állapot, gazdagságot, férfiasságot, a halottak tiszteletével is szoros összefüggésbe hozták. Egyes törzseknél rituális és vallási okokból kötelező volt a „glans penis", vagyis a makk állati csonttal való átszúrása. Hitük szerint a hímvessző ékesítése hozzájárul a szexuális vágy fokozásához. A Káma Szutrában is említést tesznek a fityma átszúrására. Rómában például a férfiasság jelképének tekintették a mellbimbón átszúrt karikát. Nem új keletű megoldás a nők körében alkalmazott mellbimbó- vagy csiklóékszer sem. Az előbbiekkel ellentétben a köldökékszer társadalmilag jóval elfogadottabb testdíszítési módszernek számít. Egyiptomban például kizárólag a királynők viselhettek köldökékszert.

Vannak ékszerek, melyek az egész életet befolyásolják. Gondoljunk csak a Padaung törzsbeli nőkre, kik rézből készült karikákat viselnek a nyakukon. A szájhagyomány szerint a Karen törzs egy vezetője azt álmodta, hogy egy kedvenc lány gyermeket, aki szerdán született, egy tigris fog elrabolni és nyakánál szétmarcangolni, ezért elrendelte, hogy minden szerdán született lánynak rézkarikát kell viselnie, védelemül a tigrisharapás elől. A hosszú nyak a szépség és a gazdagság jele, mely igen vonzó a házasulandó férfi számára. Minden évben egy karikával bővül az „ékesítmény” 5 éves kortól kezdődően 12 éves korig. A gyűrűktől elnyomorított nő vállát élete végéig kíséri a súly, mely a gerincoszlopot csökevényesíti, az izmokat sorvasztja, irritálja a bőrt, eltorzítja az arcot és a fej egyensúlyozó készségét veszti. Vannak törzsek, ahol már kislánykorban átlyukasztják az alsó ajkakat, hogy a későbbiekben „tenyérajkú nőkké” váljanak. Először kis gallyat fűznek át rajta, majd hosszabb darabok következnek, egészen a házasságig, mikor az ajak már teljesen kitágul. A törzsbéli férfiak kimondottan szépnek tartották. Egyes borneoi törzseknél a férfiak viselték. Szintén törzsi hagyományból származik a mára már könnyebben elfogadott testtorzítás, a fültágítás. A fültágítás szimbólumának a nagyobb hallást tulajdonították, ezáltal több információt sikerül befogadni, mellyel a meditáció sikeresebb lesz. A Padaung törzsbeli nőkhöz hasonlóan a kínai nők élete is lekorlátozódott. A fiatal lányok lábait már 6 éves korukban erősen bekötötték, eltörték, hogy az ne nőhessen tovább. A kínai nézet szerint a piciny lábacskák az elemi erejű erotikus vonzerőt jelentették, továbbá, a lekötött lábak erősítik a vagina izmait.

Nem csak ékszerekkel „szépítették” testüket. A bőr felületét festékekkel fedték, melyeknek hasonlóképpen szimbólumai voltak. Például egy régi arab mondás, miszerint "Ha nem igazat szólok, ne nyújtsam többé hennázásra a kezem" arra utal, hogy ez a szépítkezés  igen jelentős volt a Közel-Keleten. A tetoválás esztétikai funkció, társadalmi jelentőség, férfivá avatás bátorsági próbáinak is jele. A polinéziaiak kortól függően más mintákat visznek bőrükre. Az őslakos japánok, az ainu-k asszonyai vallási és társadalmi hovatartozásukat jelezték ezzel. A tetoválás ősi és igen fájdalmas fajtája a hegtetoválás, a bőr karcolása, ami addig tart, amíg a hegedből szimbólum nem formálódik.

A törzsi népek hite engedte a test csontjainak drasztikus torzítását is, a fog-, és koponyatorzítást, és lékelést. A legtöbb koponyatorzítás az i.u. 5-6 századra tehető, napjainkban megfigyelhető még az óceániai szigetvilág bennszülött népességei körében, jellemző volt az inkáknál, férfiaknál, nőknél egyaránt. Ezek a beavatkozások más-más hatással voltak az agyállományra. A fogak csonkítása főként a vadon élő afrikai törzsek körében terjed el. Hegyesre csiszolták a fogakat, hogy a vadállatok fogazatát utánozzák. Területenként különböző jelentőséggel bír, például törzsi hovatartozást is.

Mindezen ősi hagyományok és szimbólumok napjainkban is megmaradtak, melyek átformálódtak és új értelmet nyertek. Az ékszereknek értékük van. De hogy mit jelentenek? Talán pénzt, gazdagságot, szeretetet, elkötelezettséget, vagy egyszerűen csak egy öltözéket, ami jól néz ki. A testékszer viselésének célja nem pusztán a díszítő funkció, sokan azért viselik, mert külsejüket valami újdonsággal szeretnék feldobni. A nemi szervek tájékán viselt ékszerek által sokan a szexuális vonzerő növelését remélik, vagy szélsőséges esetekben sokkhatás keltése valamint polgárpukkasztás a cél. Napjainkban valóságos testékszerdivatról beszélhetünk, hiszen bármelyik testrészünkön viselhetünk feltűnőbbnél feltűnőbb darabokat, az viszont nézőpont kérdése, hogy szűkebb vagy tágabb környezetünk ezt hogyan tolerálja. Tény az, hogy a média meglehetősen tág teret enged ennek a divatnak.

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.