Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Jog embere Kérdezz- felelek az emberi jogokról
2009. december 10., csütörtök 00:00

Kérdezz- felelek az emberi jogokról

Írta: 
Mik az emberi jogok?
Az emberi jogok velünk született erkölcsi jogosultságok, amelyeket minden ember birtokol, egyszerűen abból a tényből eredően, hogy ő emberi lény. Emberi jogainkra igényt tartva azzal az erkölcsi követeléssel állunk elő valakivel – többnyire a saját kormányunkkal – szemben, hogy ezt vagy azt nem teheti meg, mivel az erkölcsi szféránkat és személyes méltóságunkat sérti. Soha senki – sem személy, sem kormány – nem veheti el emberi jogainkat.
Honnan erednek?
Abból a tényből erednek, hogy nem csupán testi, hanem erkölcsi és szellemi lények is vagyunk.
Az emberi jogok révén védjük és őrizzük minden egyén emberségét, hogy minden egyén méltóságteljes és emberi lényhez méltó életet élhessen.
Miért kell ezeket bárkinek is tiszteletben tartania?
Alapvetően azért, mert mindenki emberi lény, és ennek következtében erkölcsi lény is. Az egyének többsége, ha szembesítik azzal, hogy egy másik személy méltóságát sérti, akkor megpróbál azzal felhagyni. Általában az emberek nem akarják a másik embert megsérteni. Mégis, a lelkiismeretünk alkotta erkölcsi gátakon kívül a világ legtöbb országában ma már törvények is rákényszerítik a kormányokat arra, hogy tiszteletben tartsák állampolgáraik alapvető emberi jogait, még ha maguktól ezt vonakodva tennék is meg.
Kinek van emberi joga?
Kivétel nélkül minden embernek. Bűnözőknek, államfőknek, gyerekeknek, férfiaknak, nőknek, afrikaiaknak, amerikaiaknak, európaiaknak, menekülteknek, munkanélkülieknek, foglalkoztatottaknak, bankároknak, jótékonysági szervezetben dolgozóknak, tanároknak, táncosoknak, asztronautáknak…
Még a bűnözőknek és az államfőknek is?
Kivétel nélkül mindenkinek. A bűnözők és az államfők is emberek. Az emberi jogok ereje éppen abban van, hogy mindenkinek egyenlő bánásmódot biztosítanak, mivel az emberi méltóság mindannyiunkat megillet. Vannak, akik esetleg megsértik mások jogait, vagy a társadalomra veszélyt jelentenek, és ezért szükséges jogaik korlátozása a többiek védelme érdekében, de csak bizonyos határokon belül. A határ pedig azt a minimumot jelenti, amely elengedhetetlenül szükséges az emberhez méltó élethez.
Hogyan védhetem meg jogaimat?
Próbáld meg bebizonyítani, hogy jogaidat megsértették; követeld a jogaidat. Tudasd velük, hogy jogtalan bánásmódjukkal tisztában vagy. Mutass rá az ENSZ Emberi jogok egyetemes nyilatkozatára és az Emberi jogok európai egyezményére, vagy más nemzetközi okmány idevonatkozó paragrafusára. Hivatkozz saját országod megfelelő törvényére is, ha van. Meséld el másoknak is: mondd el az újságoknak, írj a parlamenti képviselődnek és az államfődnek, értesítd az emberi jogok kérdésében aktív civil szervezeteket! Kérj tőlük tanácsot! Ha van rá lehetőséged, beszélj egy ügyvéddel. Bizonyosodj meg afelől, hogy a kormányod is tisztában van vele, milyen lépéseket teszel. Ébreszd rá őket arra, hogy te nem fogod feladni. Mutasd meg nekik, milyen támogató erőket tudhatsz magad mögött. Legvégül, ha mindez hiábavalónak bizonyult, bírósághoz is fordulhatsz.
Hogyan juthatok el az Emberi Jogok Európai Bíróságáig?
Az Európai egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről tartalmazza az eljárási menetet egyéni panaszokra, illetve egy állam másik állammal szembeni panaszával kapcsolatban. Szigorú követelményeknek kell azonban megfelelni ahhoz, hogy az adott esetet eljárásba vonják. Például biztosnak kell lenned abban, hogy a panaszodat a saját hazádban a bíróságok már tárgyalták (még a Legfelsőbb Bíróság is) azelőtt, hogy az esetet az Európai Bíróság elé vinnéd. Ha mégis megpróbálnád, és úgy gondolod, hogy az elfogadhatósági követelményeknek is megfelelsz, akkor a hivatalos jelentkezési formanyomtatvány (a titkárságon kapható) felhasználásával beterjesztheted a panaszodat. Határozottan javasoljuk azonban: kérj jogi tanácsot és javaslatot az adott kérdésben jártas civil szervezetektől, hogy biztos lehess abban, jó esélyed van ügyed megnyerésére. Légy tisztában azzal, hogy ez egy hosszú és bonyolult eljárás lesz, mielőtt a végső döntést meghozzák.
Mindenki köteles tiszteletben tartani a jogaimat?
Igen. A jog értelmetlen valaki másnak tulajdonítható felelősség vagy kötelesség nélkül. Minden egyes személynek erkölcsi kötelessége, hogy ne sértsen mást személyes méltóságában, a kormánynak azonban, amelyik aláírt nemzetközi egyezményeket, ez nemcsak erkölcsi, hanem jogi kötelessége is.
Az emberi jogok csak a nem demokratikus országokban jelentenek problémát?
Még ma sincs olyan ország a földön, amely az emberi jogokat illetően pontos kimutatással rendelkezne. Valószínűleg egyes országokban sokkal gyakrabban fordul elő jogsértés, mint a többiben, vagy az is lehet, hogy a jogsértés a lakosság nagyobb arányát érinti. Ám minden egyes jogsértés probléma, amelynek nem kellett volna megtörténnie, és ezekkel foglalkozni kell. Egy személy, akit valamely demokráciában jogaiban megsértettek, aligha vigasztalható azzal, hogy országának kedvezőbb képet festő kimutatásai léteznek az emberi jogokról, mint a világ többi országának.
Sikerült-e eddig tennünk valamit az emberi jogi sérelmek visszaszorítása érdekében?
Sokat, még akkor is, ha néha úgy tűnik, az csak egy csepp a tengerben. Gondolj a rabszolgaság eltörlésére, a nők szavazati jogára; azokra az országokra, amelyek eltörölték a halálbüntetést; a nemzetközi nyomásra szabadon bocsátott politikai foglyokra, a faji megkülönböztetést pártoló rezsim összeomlására Dél-Afrikában; azokra az esetekre, amelyeket az Európai Bíróság előtt tárgyaltak; és a törvényekre, amelyeket módosítani kellett. Gondold végig: a nemzetközi kultúrában végbement fokozatos változások azt is jelentik, hogy még a legautokratikusabb rendszerek is kénytelenek figyelembe venni az emberi jogokat ahhoz, hogy nemzetközi szinten elismerjék őket. Sok eredmény született, különösen az elmúlt 50 év alatt, de még temérdek tennivaló maradt.
Hogy mondhatjuk azt, hogy az emberi jogok egyetemesek, amikor világszerte vannak, akik jogaik megsértésétől szenvednek?
Ezeknek az embereknek még ilyen esetekben is megvannak a jogaik. Az a tény, hogy így bánnak velük, nem csak az erkölcsi, de a nemzetközi megállapodások normáinak is ellentmond. Állami képviselőik nemzetközi jogok alapján büntetendők. Egyes országokat ténylegesen büntet a nemzetközi közösség, olykor szankciók formájában, máskor katonai eszközökkel. Azonban az ilyen eljárások gyakran önkényesek, alkalmazásuk inkább függ a többi nemzet érdekeitől, mintsem a jogsértés mértékétől. Még nem létezik ugyan állandó Nemzetközi Büntetőjogi Bíróság, ahol az elkövetők perbe foghatók lennének, de felállítására sor kerül, amint 60 ország ratifikálta a Nemzetközi Bíróság római alapokmányát. Folyamatosan működő bíróság lesz, amely a népirtással, háborús bűncselekménnyel és/vagy az emberiség ellen elkövetett bűncselekménnyel vádolt egyének ügyeivel foglalkozik. Munkába állása jelentős lépés lesz annak elismerése felé, hogy az egyetemes emberi jogok kikényszeríthetők legyenek, és ehhez a gyakorlatban is segítséget nyújtsanak.
Mi haszna van az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatának, ha az emberi jogok törvényes módon nem kikényszeríthetők?
Jelenleg ugyan nem létezik olyan nemzetközi bíróság, ahol a kormányokat be lehetne perelni az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatában foglalt törvények alapján, de a dokumentum hatalmas történelmi jelentőségű, és mind a mai napig kiindulópontként szolgál, amelynek alapján a kormányokat nemzetközileg elítélhetik. A kormányok mára tisztában vannak azzal, hogy ha szándékosan megszegik a dokumentumban foglalt jogokat, akkor szembe kell nézniük annak eshetőségével, hogy a többi kormány elítéli őket, és még szankciókat is alkalmazhat ellenük. Az eljárás nem mindig objektív teljes mértékben, de természetesen ez csak egy kiindulópont. Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata majdnem az összes, eddig megfogalmazott nemzetközi egyezmény alapjául is szolgált, amelyek (kisebb vagy nagyobb mértékben) ki is kényszeríthetők.
Számomra mi haszna van az emberi jogoknak, amikor a kormányom naponta sérti meg a hétköznapi ember jogait, és nem törődik a nemzetközi közösség helytelenítésével?
Ismét csak – ez a kezdet; jobb, mintha egyáltalán semmi sem volna. Megfelelő körülmények között és a helyes megközelítéssel képesek vagyunk a kormányokra hatni, és arra kényszeríteni őket, hogy legalább néhány – ha nem is az összes – dologban változtassanak eddigi gyakorlatukon. Ez néha puszta vágynak tűnik, különösen, ha súlyos vagy gyakori a kormány törvényszegő magatartása, de a történelem minduntalan igazolta, hogy semmi sem reménytelen. Valószínű, hogy a mai lehetőségek is lényegesen jobbak, mint korábban voltak. A változás szorgalmazása olykor lassú folyamat, de az a tudat, hogy ezeket a jogokat minden emberi lény birtokolja, és az, hogy e jogokat egyre inkább elismerik világszerte – és ebből adódóan legalább némi fejfájást okoznak a kevéssé törvénytisztelő kormányoknak –, hathatós fegyvert és értékes, irányadó kiindulópontot biztosítanak számunkra.
Ha tiszteletben tartom mások emberi jogait, az azt is jelenti, hogy ők azt tehetnek, amit csak akarnak?
Nem, ha törekvésük jogaink vagy bárki más jogainak megsértésére irányul. Nem árt azonban óvatosan kezelni ezt a kérdést, nehogy többet kívánjunk saját jogainknál. Meglehet ugyanis, hogy valakinek a viselkedését idegesítőnek vagy neveletlennek találjuk, de ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy megsérti a jogainkat. Ha elvárjuk, hogy mások megengedjék nekünk: úgy viselkedjünk, ahogy csak akarunk, valószínűleg nekünk is megértőbben kell viszonyulnunk mások viselkedéséhez.
Bármit megtehetünk, még az erőszak alkalmazását is, ha jogainkat védelmezzük?
Általában nem. De ha az általunk alkalmazott erőszakra valós önvédelemből kerül sor, akkor az erőszak jogos használata, a velünk szemben megnyilvánuló veszélynek megfelelően, elfogadható. Valami bennünket ért bosszúságra megtorlásként azonban nem engedélyezett, alkalmazása csakis akkor lehetséges, ha ezzel további ártalomtól óvjuk meg magunkat. A kínzás semmilyen esetben sem fogadható el.
Miért kell tisztelnünk mások jogait, ha a mi jogainkat mások nem tisztelik?
Egyrészt azért, mert ha nem tiszteled mások jogait, könnyen bajba kerülhetsz; másrészt azért, mert mások megérdemlik a tiszteletedet, pusztán azon az alapon, hogy emberi lények. Mások jogainak tiszteletben tartásával mutass példát, így ők is nagyobb valószínűséggel fognak tisztelni téged. Végül rajtad is áll, hogy milyen személyiségű emberré válsz és milyen világban élsz. Gondolkodj el azon, mit árulna el rólad, ha olyanokat mondanál és tennél, amiket másoktól nem szeretsz hallani és látni. Vagy gondolj csak egy olyan világra, ahol mindenki megsértené mindenki jogait, s a szemet szemért, fogat fogért elv uralkodna.

Miért kell azokat is emberi jogokkal felruháznunk, akik a legembertelenebb módon sértik meg mások emberi jogait?
Lehetséges, hogy ezt a legnehezebb elfogadnunk, de ugyanakkor ez a leglényegesebb eleme az emberi jogok elméletének. Néha úgy tűnik, bizonyos személyekből olyannyira hiányoznak az emberre jellemző tulajdonságok, hogy csak a vakhit késztet bennünket arra, hogy embernek tekintsük őket. Figyelmedbe ajánljuk a következő fontos megállapításokat:
  • Először is, annak ellenére, hogy néhányan csakugyan embertelennek tűnnek, minden egyes személy hordoz emberi tulajdonságokat. A gonosztevők is szerethetik az édesanyjukat, gyermekeiket, férjüket, feleségüket – vagy valakit. A gonosztevők is éreznek fájdalmat, elutasítást, kétséget és féltékenységet; ők is vágyódnak megbecsülésre, elismerésre, támogatásra, szeretetre és megértésre. Ők mindannyian – mint bármelyikük – birtokában vannak ezeknek a csakis az emberre jellemző érzelmeknek, ha nem is mindegyiknek. Ez az, ami emberré teszi őket, és emiatt érdemlik meg a tiszteletünket.
  • Másodszor, magunknak sem teszünk azzal jót, ha azt kívánjuk a gazembereknek, hogy ugyanúgy érje őket sérelem, ahogy ők másoknak ártanak: az ilyen érzés is csak bennünket tesz kevésbé tiszteletre méltóvá.
  • Harmadszor, még ha netán egy gonosztevő „emberi” alakban tűnne is fel, de minden emberi tulajdonság nélkül (ami egyszerűen képtelenség), ki az, aki közülünk abszolút biztosan állíthatná, hogy íme, ő Nem Emberi Lény? És milyen kritériumok alapján? Talán annak alapján, hogy az illető képtelen szeretni vagy szeretetet elfogadni? És mi van akkor, ha kiderül: tévedtünk?
A harmadik megállapítás arra figyelmeztet, mekkora veszély rejlik abban az emberi nem egészére nézve, ha egyes emberek ítélkeznek mások felett, s az ítéletek következménye szörnyűséges és visszafordíthatatlan. Tényleg olyan világot szeretnénk, ahol ilyen ítéleteket hoznak, és ahol valakikről egyszerűen kijelenthetik: ők nem rendelkeznek emberi jogokkal, merthogy nem is emberek? Ha nem lenne teljes mértékben egyetemes minden emberi jog, akkor bizony ilyen lenne a világ számunkra.

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.