Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Ébresztő Beköszöntő
2010. február 18., csütörtök 00:00

Beköszöntő

Írta:  Kaponyi Erzsébet, egyetemi tanár

A globális gazdasági és pénzügyi válság hatására a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) becslései szerint 2008 vége óta 50 millió ember vált munkanélkülivé és mintegy 200 millió munkavállalót süllyedt az extrém szegénységbe, miközben 45 millióra becsülik azoknak a fiatal férfiaknak és nőknek a számát, akik ezekben az években lépnének be majd először a munkaerőpiacra. A Világbank (WB) a válság következményeit elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a napi 2 USD-nél kevesebből tengődők száma a gazdasági válság hatására eléri 1,5 milliárdot.

Bármerre is nézünk a világban, emberek milliói - különösen a nők és gyermekek, migránsok, kisebbséghez tartozó egyének, fogyatékkal élők - küzdenek gazdasági és szociális problémákkal, szembesülnek a szegénységgel, a szociális ellátás hiányosságaival. Kérdés, nekik milyen gazdasági, szociális és kulturális jogaik vannak, és ezeket a jogokat hogyan érvényesíthetik? Nemzetközi egyezményekben és az egyes államok alkotmányaiban számtalan jogok definiáltak már, de ezek nagy része a mai napig írott szó maradt. A de jure és de facto jogok közötti szakadék annak ellenére sem csökkent, hogy számtalan nemzetközi szervezet tűzte zászlajára a szociális igazságosság kérdését és tett komoly erőfeszítéseket az emberi jogok védelmére és biztosítására.

Már az ENSZ Alapokmányban alapvető célkitűzésként fogalmazódott meg az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltóságának védelme mellett, a férfiak és nők egyenjogúsága, a szociális haladás elősegítése és jobb életfeltételek megvalósítása. Az ENSZ 1948. december 10-én elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata deklarálta, hogy minden személynek, mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz és ahhoz, hogy - az államok erőfeszítései és a nemzetközi együttműködés eredményeképpen az egyes országok szervezetére és gazdasági erőforrásaira tekintettel - a méltóságához és személyiségének szabadon való kifejlődéséhez szükséges gazdasági, szociális és kulturális jogait kielégíthesse. A Nyilatkozat fel is sorolta ezeket a jogokat: munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítő munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez való jogot, az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, a méltányos és kielégítő fizetéshez van jogot, a szakszervezet alakításához és ahhoz való csatlakozás jogát, a pihenéshez, a szabadidőhöz, a munka időtartamának ésszerű korlátozásához, valamint az időszakonkénti fizetett szabadsághoz való jogot. Ezeken túl, elismerte a Nyilatkozat, hogy minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz, joga van a munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére szóló, valamint mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszíti. Külön rendelkezéseket tartalmazott a Nyilatkozat az anyaság és a gyermekkor különleges segítségéről és támogatásáról, a neveléshez való jogról, sőt a közösség kulturális életében való szabad részvételről, a művészetetek élvezéséről, valamint a tudomány haladásában és az abból származó jótéteményekben való részvételről. Ezeket a jogokat foglalta össze és egészítette ki az 1976 óta hatályos ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (ICESCR), amelyhez 2008 decemberében az egyéni panaszeljárást biztosító Kiegészítő Jegyzőkönyvet is csatoltak. Külön ki kell emelni az ENSZ szakosított intézménye, az ILO által elfogadott több száz egyezményt és ajánlást, amelyeket komoly hatást gyakorolnak a gazdasági és szociális jogok biztosítására.

Az Európai Unióban a gazdasági és szociális jogok biztosítása elsődlegesen a tagállamok hatásköre. Az EU nagy hangsúlyt fektet a foglalkoztatás elősegítése és a forrásokhoz, jogokhoz, javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára való biztosítására, a társadalmi kirekesztődés megelőzésére, a legelesettebbek segítésére. 2010 a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve lesz, amelynek elsődleges célja a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők méltóságteljes élethez és a teljes körű társadalmi szerepvállaláshoz való alapvető jogának elismerése, szociális, gazdasági és kulturális jogaik gyakorlásának biztosítása. E jogok biztosítása - nemzetközi kötelezettségvállalásaikkal összhangban - elsősorban a kormányok feladata, de a civil társadalomnak is jelentős szerepe van abban, hogy ezeket a jogokat mind szélesebb körben megismertessék az emberekkel, és tudatosítsák bennük azokat a lehetőségeket, amelyekkel gazdasági, szociális és kulturális jogaiknak érvényt szerezhetnek.
Meggyőződésem, hogy minden olyan kiadvány, mint a HUMANA hozzájárulhat e nemes célok eléréséhez, az emberi jogok gyakorlati megvalósításához.

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.