Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Civil Magyarország: Társadalom biztosítva
2010. június 17., csütörtök 11:54

Magyarország: Társadalom biztosítva

Írta:  V. N.
Köztudott, hogy az állam alkotmányba foglalt feladata a szociális gondoskodás megteremtése. A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik. Az állampolgáraink öregség vagy például betegség esetén jogosultak a szükséges ellátásra. Gyakorlatban ez a társadalombiztosítás útján valósulhat meg.

A fejlett ipari országokban a szociális intézmények finanszírozására a nemzeti össztermék jelentős részét fordítják. Az azonban fontosabb, hogy hogyan használjuk fel ezeket a pénzeket. 2009-ben csak a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott kiadások a GDP 10.9 százalékát tették ki.
A magyar társadalombiztosítási rendszer feladata szerint két részre osztható: az egészség biztosításra és a nyugdíjbiztosításra, de TB-hez kapcsolódik még a magánnyugdíj is. Az államnak a rendszer fenntartásához szükséges anyagi forrásoknak rendelkezésre kell állnia, hiszen – ha a nyugdíjbiztosítási részt nézzük – csak a tavalyi évben a nyugdíjra és nyugdíjszerű ellátásokra fordított kiadások összege 2991108 millió forint volt. Az egy főre jutó átlagos ellátás körülbelül havonta 83 ezer forint volt. Ellátásban részesülők átlagos létszáma megközelítette a hárommillió főt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság évkönyve szerint. Azt fontos leszögezni, hogy a tavalyi évre vonatkozó statisztikai adatok előzetesek.
De hogyan tudja az állam biztosítani a fenntartást? A magyar rendszer felosztó-kirovó társadalom-biztosítási rendszer. Ez azt jelenti, hogy az állam kirója a járulékfizetési kötelezettséget és a befolyt járulékokat pedig felosztja. A fedezeti rendszer áll a járulékokon kívül elkülönített pénzalapokból is. A társadalombiztosítási járulék különböző arányban áll a nyugdíj-biztosítási járulékból és egészségügyi járulékból. Utóbbi az egészségbiztosítási járadékra és a nyugdíjjárulékra osztható. Saját bérpapírjain, könyvelésiben mindenki láthatja, hogy mennyit vonnak le tőle, mert a társadalombiztosítási járulékot fizetnie kell a foglalkoztatóknak, egyéni vállalkozóknak és a társas vállalkozóknak.
Egészségbiztosítási rendszer magába foglalja az egészségügyi szolgáltatásokat (háziorvosi és kórházi ellátás), a pénzbeli ellátásokat (gyermekgondozási díj) és a baleseti ellátásokat (baleseti táppénz).
A nyugdíjbiztosítás két részből áll: a sajátjogú ellátásokból és a hozzátartozói ellátásokból. Előbbire példa az öregségi és a rokkantsági nyugdíj, az utóbbira pedig az özvegyi nyugdíj és az árvaellátás.
A társadalombiztosítás kapcsán érdemes megemlíteni az úgynevezett védett személyek kategóriáját, mert ezzel rögzítik, hogy az adott szociálisellátás-fajtát a társadalom milyen rétegei érhetnek el. A magyar segélyezési típusú és kettős szűkítést használ, azaz a magyar állampolgárságot és a helyben lakást is megkívánja, de egyéb szűkítési módok is vannak. Védett személyek kategóriájába tartoznak a társadalombiztosítási rendszerünkben a biztosítottak, egyes ellátásokra jogosultak (csak meghatározott ellátásra szerezhetnek jogosultságot) is.
A társadalombiztosítási rendszerünkből vannak kizártak. Ebbe a csoportba tartoznak a külföldi állam diplomáciai képviselői és a velük jövő Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárságú házastársra és gyermekre és a külföldi munkáltató által Magyarországon foglalkoztatott, külföldinek minősülő személyek is.
Igazgatási szervek szerepét az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tölti be. Az előbbihez tartozik a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a különböző fővárosi és megyei nyugdíj-biztosítási igazgatóságok.
Mi van akkor ha valaki nem fizeti a járulékokat? Például a munkanélküli járadékban részesülő személy után a foglalkoztatónak a munkanélküli ellátást folyósító szerv minősül. Ilyenkor neki kell fizetnie a járulékot.

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.