Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Civil +1 hungarikum
2011. február 08., kedd 00:00

+1 hungarikum

Írta:  V. N.

Sok külföldinek Magyarországról Puskás Ferenc, a Rubik kocka vagy éppen a pálinka jut eszébe. Pedig igazi magyar találmány az is, hogy adónk 1+1 százalékát felajánlhatjuk az általunk választott civil szervezet, egyház vagy kiemelt költségvetési irányzat számára. Kökény Dalmával, a Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány munkatársával beszélgettem erről.


civil_1hungarikumMikor alakult ki Magyarországon az 1+1% rendszere? Miért jött létre?
1996-ban született meg a személyi jövedelemadó (szja) 1+1 százalékának az adózó rendelkezése szerinti felhasználhatóságról szóló törvény, és ezt követően először 1997-ben volt lehetősége az adófizetőknek rendelkezni valamely magyarországi civil szervezet, és egyház javára az adójukból. Azért jött létre, hogy a civil szektor és az egyházak egy új, alternatív bevételi forráshoz jussanak, és az adófizető állampolgárok pedig egy egyszerű módon tehessenek valamit a társadalmi ügyekért.

Mióta lehetőség van arra, hogy magunk dönthetünk az adónk 1+1 százalékáról hogyan változott a felajánlások száma? Miként lehetne növelni ennek a rendszernek a hatékonyságán?
A rendszer indulásakor még viszonylag kevesen éltek ezzel a lehetőséggel, az első évben mindössze 2,04 milliárd forintot juttattak el ezen a módon az adózók a civil szervezeteknek, tavaly viszont, a törvény működésének tizenharmadik évében már közel tízmilliárd forintot. Mindezt a progresszív adózók negyvenkilenc százaléka tette, néhányan érvénytelen módon nyilatkoztak, de az adózók fele még mindig nem ajánlja fel adója egy százalékát.
A rendszer alapvetően jól működik, hatékonyabb talán akkor lehetne, ha a több civil szervezet lenne képes tudatos adománygyűjtő és kommunikációs tevékenységet végezni, és ezzel a lehetséges adományozóit megszólítani. Másrészről nem tesznek jót a médiában újra és újra felbukkanó, visszaélésekről, csalásokról szóló ügyek, mert ilyenkor az egy-egy szervezet körüli hírrobbanás miatt árnyék vetül az egész, egyébként átláthatóan, megbízhatóan működő szektorra.

Mi történik a fel nem ajánlott egy százalékokkal? Mennyien nem élnek ezzel a lehetőséggel?
Az adózók körülbelül fele még mindig nem él ezzel a lehetőséggel. A fel nem ajánlott egy százalékokkal nem történik semmi, szja-ként megy bele a nagy állami kalapba.

A felajánlástól a kifizetésig hogyan működik ez a gyakorlatban?
Valójában roppant egyszerű az egy százalék útja. Az adófizető kitölti az 1%-os nyilatkozatot, úgy hogy megadja a kedvezményezett civil szervezet tizenegyjegyű adószámát, és a kedvezményezett egyház, vagy kiemelt költségvetési előirányzat négyjegyű technikai számát, majd elküldi az adóbevallásával együtt a megfelelő APEH-hoz. Ez történik meg minden év május 20-ig. Ezután a beérkezett nyilatkozatokat a hivatal feldolgozza, és kora ősszel értesíti a civil szervezeteket, ha felajánlás érkezett számukra, és felszólítja őket, hogy nyilatkozzanak a jogosultságról, valamint arról, hogy nincsen köztartozásuk. Ennek egy saját formanyomtatványa van. Miután ezt a szervezetek elküldték, és az APEH mindent rendben talált, még az év vége előtt kiutalja a szervezeteknek a felajánlott összegeket. A civil szervezeteknek pedig a következő év október 31-ig kell nyilatkozniuk az APEH felé arról, hogy hogyan és mire használták fel a pénzt. Ezeket a beszámolókat pedig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a civil információs portálján teszi közzé, és osztja meg a nyilvánossággal.

Melyek a legnagyobb buktatók mind az adófizetők, mind a civil szervezetek részéről az 1% kapcsán? Mire kell különösen figyelni?
Adófizetők részéről például, ha hibásan tölti ki az 1%-os nyilatkozatot, mondjuk úgy, hogy rossz adó-, vagy technikai számot adnak meg. De gyakori hiba, hogy nem fizetik be időben az szja-t, így érvénytelenné válik a felajánlásuk. A civil szervezetnek arra kell figyelni, hogy biztosan jogosultak-e arra, hogy már gyűjtsék az egy százalékot és, hogy az adószámukat egyértelműen és helyesen kommunikálják.

Mi történik akkor, ha nem szeretnék egyház/civil szervezet javára rendelkezni? Van-e vagy lesz-e rá lehetőség, hogy 1+1 százalékot össze lehessen vonni?
Nem lehet összevonni az egy százalékokat, de lehet csak az egyiket felajánlani. Ha valaki nem szeretne egyház javára rendelkezni, akkor megjelölheti a kiemelt költségvetési előirányzatok valamelyikét. Ha meg valaki a másik egy százalékot is inkább egyháznak adná, akkor sok esetben ott a lehetőség az egyházak mellett működő, vagy egyházi fenntartású alapítványokat, egyesületeket támogatni.

Mi a garancia arra, hogy a felajánlásom valóban eljut a választott civil szervezethez vagy egyházhoz?
Hacsak nem történt hiba az adózó, vagy a fogadó szervezet részéről (mondjuk például időközben megszűnt), akkor eljut a felajánlás. Ha valamiért nem ér célba az egy százalék, arról az APEH értesítést küld az adózónak, melyben az érvénytelenség okát is feltünteti.

A jövőben várható-e nagyobb változás/átalakulás az 1+1% rendszerében?
Nem tudunk róla, hogy mostanában várható-e változás. Utoljára a 2007-es év végén volt nagyobb strukturális változás a törvényben, ekkor sok ponton egyszerűsödött a rendszer, ugyanakkor átláthatóbb és ellenőrizhetőbb lett. A mostani formájában nagyjából már jól is működik. Reméljük ez így is marad.

Máshol a világban hogyan működik ez (1+1%), ha van egyáltalán ehhez hasonló rendszer?
Az 1%-os törvény egy hungarikum, akár a téliszalámi vagy az Unicum. Itt született meg Magyarországon, majd az ezredforduló körül kezdték további európai országok vizsgálni és adoptálni a rendszert, többek között a Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány Percentage Philanthropy programján keresztül. Jelenleg Szlovákiában, Litvániában, Lengyelországban és Romániában van már 1%-os törvény (bár van ahol ez 2%), de több más országban és helyi közösségben is vannak kísérletek a modell működésére, illetve folyik a vizsgálata a törvény bevezethetőségének.

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.