Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Civil Nincs akadály?
2010. november 19., péntek 00:00

Nincs akadály?

Írta:  V.N.
A Vakok és Gyengélátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületében látók és látássérültek együtt dolgoznak. Németh Orsolya az egyesület alelnöke kifejtette, hogy nem úgy gondolják, hogy a világ úgy működik, hogy ők mondják meg a tutit. Nekik mi a jó. Egyenrangú, kiegyensúlyozott viszonyokra törekszenek. Egyik fontos szemléleti alapjuk, hogy az egész társadalommal partnerségben működjenek. Akkor lehet-e akadály?

Ebben a budapesti, Pest megyei régióban mennyi vak illetve gyengénlátó személy él?

Németh Orsolya: A népszámlálási adatok szerint hazánkban körülbelül hatvannégyezer súlyosan látássérült ember él. Ebből legalább tíz százalék esik a közép-magyarországi régióra.

Magyarországon az akadálymentesítésre vonatkozóan milyen szabályozás van?

N. O.: Az országos településrendezéssel és építési követelményekkel foglalkozó törvény kizárólag az építés és az akadálymentesítés szabályozására jött létre. Ezt röviden OTÉK néven szoktuk emlegetni. AZ OTÉK tartalmazza például, hogy a mozgássérült emberek számára milyen széles legyen az ajtó, milyen lejtésű legyen a rámpa. A látássérült emberek számára kevesebb konkrétum van a törvényben. Az akadálymentesítéssel foglalkozik még az 1998. évi fogyatékos személyek jogairól és esélyegyelőségéről szóló törvény is. Ez említi a közintézmények akadálymentesítésére vontkozó határidőket. Ezeket azóta többször módosították.

A gyakorlatban hogyan valósul meg ez a szabályozás?

N. O.: Az új épületeket az akadálymentesítés követelményeinek megfelelve kell megépíteni. Ennek ellenére átadásra kerülnek olyan épületek, amelyek tervezésében nem vett részt rehabilitációs szakmérnök. Ez nincs előírva. Márpedig, ha egy épület tervezésénél nem jár el rehabilitációs szakmérnök akkor az biztos nem fog megfelelni ezeknek az előírásoknak, hiszen nemcsak a jogszabályt kell ismerni – ami elég kevés konkrétumot definiál -, hanem az akadálymentesítési segédleteket is. Ráadásul minden épület egyedi, ami gyakran egyedi megoldásokat, kialakításokat igényel, illetve hogy a rehabilitációs mérnöki tevékenységet magyar viszonylatban legalább annyira önálló szakmának kell pillanatnyilag tekinteni, mint mondjuk a világítástechnikát vagy a tűzvédelmi szempontok figyelembe vételét. Még több évtizednyi időre van szükség nálunk ahhoz, hogy minden szakma képviselője annyira tisztában legyen az akadálymentesítés követelményeivel, hogy Svédország mintájára „el lehessen törölni” az akadálymentesítést, mivel az ott már minden élethelyzetben természetes és nem kérdés.

Mi történik akkor, ha valaki nem tartja be ezeket a szabályozásokat?

N. O.: Nincsen szankció.

Az egyesület tevékenységi körébe tartozik a látássérültek akadálymentes környezetének a kialakítása (kommunikációs és fizikai értelemben). Ez pontosan mit jelent?

N. O.: A látássérült emberek esetében kommunikációs akadálymentesítésen alapvetően az információhoz jutást értjük. Fizikai akadálymentesítésen elsősorban a biztonságos közlekedés kialakítását, a szószoros értelemben vett akadálymentesítést értjük. Ne legyenek a közlekedési útvonalon akadályok.

Van-e arra becslés, hogy mennyi honlap akadálymentes?

N. O.: Nincsen. Egyrészt azért, mert a szakmában szemléletformálára lenne szükség, mert akadálymentesnek nem azt a honlapot mondjuk, amire rá van írva. Aki ezen a területen tájékozott az  tudja, hogy egy honlap nem attól lesz akadálymentes, hogy van egy külön vakbarát változata, hiszen nemcsak látássérült emberek számára kell adálymentesíteni. Egy honlap, úgy lehet mindenki számára hozzáférhető, ha a fogyatékos emberek különböző csoportjain túl (látás- és hallássérültek, értelmi sérültek) például olyan csoportokra is gondolunk mint az idősek, honlapnak a nyelvét nem anyanyelvi szinten beszélők. Ezek mind beletartoznak az akadálymentesítés kategóriájába.

 

A vakbarát verziókkal mi a probléma?

N. O.: A vakbarát felületek csökkentett információtartalommal készülnek. A vakbarát változatok készítésénél gyakran abból indulnak ki, hogy azt tegyük rá, ami a látássérülteknek kell. Szerintem itt már diszkriminatív a történet. A másik probléma a vakbarát változatokkal, hogy gyakran külön felületen tárolják és gyakran megfeledkeznek a frissítéséről.

Ön szerint előfordulhat-e olyan, hogy egy akadálymentesítési megoldással gátolnak egy másik fogyatékkal élő személyt?

N. O.: Előfordulhat. Egy rámpa a legtöbb ember számára valóban kényelmesebb mint egy lépcső. Ugyanakkor, ha egy végtaghiánnyal élő, művégtaggal közlekedő emberről beszélünk akkor neki egy pár fokos lépcső sokkal kisebb problémát okoz, mint egy lejtős felület. Az a probléma, hogy a különböző célcsoportok gyakran ellenérdekeltek. Pár évvel ezelőtt kezdték el a járdaszegélyeket lesüllyeszteni Ez a kerekesszékkel közlekedőknek kétségkívül könnyebbséget jelent, de látássérült emberek számára könnyen veszélyforrás lehet, hiszen könnyen leérhetnek úgy az úttestre, hogy az észre sem veszik. Ellenben, ha ezt a járdaszegély lesüllyesztést kombináljuk különböző taktilis figyelmeztető jelzésekkel akkor ez a probléma mindkét fél megelégedésére megoldható. Azt tapasztalom, hogy mindenhol van egy ésszerű kompromisszum.

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.