Back Ön itt van: Hírek Hírek itthonról Napi ajánló Mielőtt véleményt alkotsz, tájékozódj!
2013. április 17., szerda 23:31

Mielőtt véleményt alkotsz, tájékozódj!

Írta:  Majsa Barbara

My Dog Killer Film still 4

A Titanic Fesztiválon különdíjat nyert Kutyám, Killer című mozgókép műfaja családi dráma, de tágabb értelemben vett témája a Morvaországban dúló rasszizmus. A cseh–szlovák határhoz közeli térségben a nacionalista skinheadek – más néven boneheadek – és az átlagemberek egyaránt jelentősen diszkriminálják a roma lakosságot.

Mira Fornay: Kutyám, Killer – Titanic Filmfesztivál

Nem véletlenül jegyeztem meg, hogy boneheadek, ugyanis a média torzításának köszönhetően a közvélemény már jó ideje az összes skinheadet rasszistának tartja, pedig ez a legcsekélyebb mértékben sem igaz. A skinheadek családjának alapítói a rudeboyok, akik az 1960-as években, a Nagy-Britanniába importált jamaikai zenék – főként a ska és a reggae műfajok – hatására létrehozták saját szubkulturális csoportjukat, és kialakították jellegzetes öltözködési stílusukat. A későbbiekben a skinheadek újabb és újabb típusai születtek meg; a boneheadek a családfa legalján foglalnak helyet, és a többiekhez hasonlóan ők is felismerhetőek és megkülönböztethetőek a rájuk jellemző külső jegyek alapján. Ha mindenképp skinheadekként szeretnénk rájuk hivatkozni, akkor a neonáci jelzőt semmiképp sem szabad elhagynunk. Érdemes megjegyezni: Minden bonehead skinhead, de nem minden skinhead bonehead. Igen sajnálatos jelenségnek tartom, hogy az egyes médiumok mind a mai napig félretájékoztatják az embereket, illetve előítéletet ébresztenek azok ellen a skinheadek ellen, akik a hagyományos fekete-fehér viselet – például a fekete bakancsban fehér cipőfűzővel vagy a fekete-fehér kockás (négyzetes) hózentrógerrel és így tovább – a fehér- és fekete bőrűek közötti békét hivatottak szemléltetni. A skások között aligha találtok rasszistákat, legalábbis nagyon remélem, hogy e stílus kedvelői tisztában vannak a műfaj múltjával, ahogy a boneheadek sem csupán skinheadeknek nevezik magukat.

A Kutyám, Killer rendezőnője, Mira Fornay a vetítést követő beszélgetésen maga is ódzkodott használni a skinhead kifejezést, sőt, kifejtette, hogy nem is igazán tudja, minek nevezze a filmjében látható szélsőséges csoportot. A cseh–szlovák koprodukcióban készült mozgókép Morvaországba, azon belül is a szlovák határhoz közeli vidékre invitálja a nézőit. A film főhőse Marek, aki édesapjával él és a saját szőlészetükben dolgozik, egyetlen igazi barátja pedig a pitbullja, Killer (Gyilkos). A filmbéli konfliktus forrása a fiú édesanyjának megbocsájthatatlan tette: az asszony pár évvel korábban elszökött egy roma származású férfival, akitől egy fia is született. Mivel Marek édesapja tartozik sógorának, mindenképp aláírást kell szereznie feleségétől, hogy eladhassa a lakásukat, és fiával együtt megtarthassa szőlészetüket, amely az egyedüli pénzbevételi forrásuk. Mivel a fiú jelleme még nem olyan erős, szüksége van kapaszkodókra, de azokat, sajnos, otthon nem kapja meg; így nem véletlen, hogy a helyi boneheadek csoportjához csapódik, akik szintén nem önmagáért, hanem valószínűleg csak a kutyája miatt fogadják be maguk közé.

My Dog Killer Film still 7A Fornayval készült interjúból kiderült, hogy nem véletlenül Morvaországban játszódik a cselekmény: köztudott ugyanis, hogy arrafelé – a falusi környezet ellenére – nagyon sok neonáci skinhead él. A térség leginkább a rasszizmusáról híres. A rendezőnő két éven keresztül végzett kutatómunkát, amelynek részeként több hónapot töltött a helyszínen, hogy drámájában valósághűen jeleníthesse meg a helyiek életmódját. Ennek érdekében amatőr színészekkel dolgozott együtt, akik közül némelyek neonáci múlttal rendelkeznek. A Marekot alakító Adam Mihail nem tartozik közéjük, sőt mi több, a helyi focicsapat sztárja csupán a forgatás kedvéért vágatta le a hosszú haját. A film egyik legnagyobb sikerének tekinthető, hogy Fornay összehozta a roma és a nem roma származású szereplőit, akik a premier-előadáson egymás mellett ültek, illetve az ez alkalomra sütött tortát is együtt vágták fel.

A Kutyám, Killer ábrázolásmódját, felépítését, motívumhasználatát és témáját tekintve jelentősen hasonlít Fornay 2009-es, Rókák című nagyjátékfilmjére, amellyel a magyar közönség a 2010-es Mediawave fesztiválon találkozhatott. Mindkét alkotás realisztikus és emberközeli, a középpontjukban a család, de inkább a családtagok között húzódó viszály áll. A Rókák egy testvérpárról szól, akik Dublinban próbálnak szerencsét, de míg az egyikük biztos anyagi háttérrel és ír férjjel rendelkezik, addig a másikuk egyik napról a másikra él. A kettejük kapcsolatát a pénzből fakadó féltékenység fertőzi meg. Ez a felosztás Marekék családjára is jellemző: nagybátyjának jók az anyagi körülményei, húga tettét azonban annyira elítéli, hogy egyáltalán nem akar pénzt adni neki, sőt, még csak találkozni sem akar vele. Mindkét Fornay-műben megjelenik az identitáskeresés problémája: Marek se családjára, se barátaira nem számíthat, kiforratlan nézetei miatt a többség véleményét teszi magáévá. Tina és Becka Írországban próbálják újradefiniálni magukat, előbbinek sikerül is felvennie az írekre jellemző életformát, utóbbi viszont küszködik. Kettejük testvéri viszonya némileg tovább él Marek és öccse kapcsolatában. A két fiú egyáltalán nem ismeri egymást, a félvér gyermek szeretne közeledni bátyja felé, Marek viszont a család széthullásáért felelős embert és a megvetendő romát látja öccsében. Mind a Rókákban, mind a Kutyám, Killerben rosszul meghozott döntések sorozata vet árnyat a testvérek közötti kötelékre, azzal a különbséggel, hogy utóbbiban a két fél nem egyenrangú helyzetből indul, és a Marekre nehezedő társadalmi és családi nyomás következtében valószínűleg soha nem lesznek egyenlők.

Bár a szépen megkomponált Kutyám, Killer jelenetei között egyet sem találunk, amely a neonácik akcióit mutatná be, a térségben uralkodó rasszizmusból ízelítőt kapunk. Mira Fornay négy év elteltével ismételten olyan témát választott, amelyet még valószínűleg sokáig időszerűnek tekinthetünk.

 


Kép forrás: Titanic Filmfesztivál

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.