Back Ön itt van: Hírek Hírek itthonról Hírek A betegjogok érvényesítésére független jogvédő fórumra lenne szükség
2011. július 21., csütörtök 13:26

A betegjogok érvényesítésére független jogvédő fórumra lenne szükség

A pszichiátriai betegek kényszerkezelése a bebörtönzésnél is súlyosabb szabadság-korlátozásnak minősül az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága szerint. A törvényben rögzített garanciális elemeket szigorúan be kell tartani – mutatott rá az ombudsman, aki ajánlásában egy olyan független jogvédő fórum létrehozását sürgeti, amely az egyéni betegjogi panaszokat közigazgatási eljárás során bírálja el.

Bár a magyarországi törvények tartalmazzák azokat a garanciális elemeket – a bíróságot sürgősségi gyógykezelés esetén 24 órán belül, a betegjogi képviselőt és a törvényes, vagy meghatalmazott képviselőt korlátozó intézkedések esetén haladéktalan értesíteni kell – amelyek a veszélyeztető illetve közvetlen veszélyeztető állapotú pszichiátriai betegek szabadságjogát védik, az elmúlt időszakban napvilágra került panaszok arra mutatnak rá, hogy a gyakorlatban mégsem teljesülnek maradéktalanul az előírt feltételek. „A pszichiátriai betegek kötelező intézeti kezelése a személyi szabadsághoz való jog korlátozása egyik legsúlyosabb esetének minősül” – hívta fel a figyelmet Kussinszky Anikó, az OBH jogi referense előadásában, amelyben az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának a Vitek vs. Jones ügyben rögzített kiindulópontját hozta fel példaként, mely szerint „a kötelező pszichiátriai kezelés a bebörtönzésnél is súlyosabb szabadságkorlátozásnak minősül, tekintettel a kezelés során alkalmazott tudatbefolyásoló eszközökre, valamint a mentális kór stigmatizáló jellegére”.

„A panaszos 2008 augusztusában, az őt ért traumát követően fordult pszichiáterhez, és traumás élményeinek feldolgozásában kért segítséget, majd hónapokig járt ambuláns kezelésre” – olvasható az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 701/2010-es jelentésében. Az érintett személyt fél évvel később kifejezett tiltakozása ellenére a pszichiáter átvitette a pszichiátriai osztályra, a sürgősségi beutalót azonban csak napokkal később állította ki, hasonlóképpen a kórházhoz, amely a megengedett 24 óra helyett 72 óra múlva értesítette a bíróságot, amelynek igazságügyi elmeorvos szakértő bevonásával kötelessége elrendelni vagy megszüntetni a pszichiátriai gyógykezelést. „Magatartása nyugtalan, agresszív volt, pszichés állapotának zavara következtében saját életére, testi épségére, egészségére jelentős veszélyt jelentett” – tájékoztatott az esettel kapcsolatban a Dr. Diósszilágyi Sámuel Területi Kórház és Rendelőintézet főigazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a beteg a felvételét követően továbbra sem volt verbális úton megközelíthető, ezért neuroleptikus gyógyszeres kezelésben részesült.

Szintén az ombudsmanhoz fordult beadványával az az asszony, akinek sürgősségi gyógykezelését háziorvosi beutalón keresztül testvére és annak leánya kérte 2009 augusztusában veszélyeztető állapota miatt. A Sántha Kálmán Mentális Egészségközpont és Szakkórházban kezelt nő ugyan már egy nappal beszállítását követően fogadhatott látogatókat, azonban a bíróságot csak a beszállítást követő ötödik naptári napon értesítették, pszichodiagnosztikai tesztvizsgálatára pedig csak nyolc nappal később került sor, a négynapos munkaszüneti nap miatt ugyanis nem volt olyan pszichológus, aki rendelkezésre állt volna. Az ügy pikantériája, hogy az asszony lánya a kezelőorvossal folytatott konzultáción kifejezetten kérte, hogy hazaszállíthassa édesanyját, azonban a megjelölt napon a kórház állítása szerint senki sem jelentkezett a betegért. Ezzel némiképp ellentmond a páciens emlékezete, aki szerint bár valóban nem a lánya, hanem egy közelebb lakó másik rokon jelentkezett érte, vele azonban nem engedték haza – így a panaszos végül szeptember 22-én hagyhatta el az intézményt.

„Hogy milyen rendszeresen történnek szabálytalanságok, ennek megválaszolására nem mi rendelkezünk a megfelelő információkkal. Egy biztos: a vizsgálatban fény derült arra, hogy a Sántha Kálmán Mentális Egészségközpont és Szakkórházban 15 éve nem volt munkaszüneti napon bírósági szemle, csakúgy, mint a Csongrád Megyét érintő esetben, amelynek városaiban a szokványos hétvégi munkaszüneti napokon az illetékes bíróságokon nincs lehetőség bírói szemlét kérvényezni” – tudtuk meg az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatalától. Pedig a törvény egyértelműen fogalmaz: a sürgősségi beszállítást követő 24 órán belül az intézményvezetőnek jeleznie kell a bíróság felé a beszállítás indokoltságának megállapítása iránti igényt, a bíróságnak pedig a kézhezvételtől számított 72 órán belül határozatot kell hoznia a kötelező pszichiátriai gyógykezelés ügyében. „A hétvégi napok és az ünnepnapok szinte minden európai államban beszámítanak a határidőbe” – hangsúlyozza Kussinszky Anikó, aki úgy véli, az alapvető jog érvényesülése érdekében nem nagy ár a bíróságok és a szabadságelvonásra feljogosított hatóságok hétvégi „ügyeleti” rendszerének kiépítése. A vizsgálódások egyébiránt arra is rámutattak, hogy Magyarországon több sebből vérzik a betegjogi képviselői rendszer gyakorlati működése, amelyről az egészségügyi törvény rendelkezik. A betegjogi képviselő feladata, hogy segítse a betegeket az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban és a panaszok megfogalmazásában, valamint az észlelt jogsértésekre fel kell hívnia adott intézmény figyelmét. És bár helyzeténél fogva nem járhat el hatóságként, széles jogkörrel bír: beléphet az egészségügyi szolgáltató területére, betekinthet a vonatkozó iratokba, valamint kérdéseket intézhet az egészségügyben dolgozókhoz. A pszichiátriai betegeket érintő esetek egyikénél a betegdokumentációt átvizsgálva az OBH megállapította, hogy „a betegjogi képviselőt nem értesítették haladéktalanul a törvényi előírás ellenére”, s szintén nem derült ki, hogy „a beteg törvényes vagy meghatalmazott képviselője, illetve a beteg által megjelölt személy tájékoztatása megtörtént-e”.

Az ombudsmani hivatal a betegjogok gyakorlati érvényesülésének anomáliáival külön jelentésben is foglalkozik, tekintve, hogy az elmúlt időszakban mintegy tíz, a kérdéssel kapcsolatos panaszt kellett vizsgálniuk. A panaszok megnövekedésének hátterében feltételezhetően az Egészség Biztosítási Felügyelet (EBF) és a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány megszüntetése áll, ugyanis az intézmények jogutódainak (ÁNTSZ és Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal)  megnevezésével párhuzamosan a jogalkotó elfelejtette a megfelelő hatásköri szabályok lefektetését, így történhetett meg, hogy az ÁNTSZ téves jogszabály-értelmezéssel, közérdekű bejelentésként kezelte a panaszokat. Ahogy a jelentésekből kitűnik, az ÁNTSZ ugyanakkor a lefolytatott vizsgálatai során a fenti két ügy egyikénél sem vett észre szabálysértést, sőt a jogszabálytól eltérő párhuzamos fogalomhasználattal, a sérelmeket bagatellizálva került rögzítésre, hogy „mulasztás, szabályszegés nem történt” illetőleg, hogy „a kórház elmarasztalása, valamint további vizsgálatok végzése nem indokolt”.

Az országgyűlési biztos szerint lényeges szempont, hogy a betegjogi képviselők működését, a független, pártatlan közvetítő és jogvédő szerep betöltését biztosító jogi garanciák továbbra is érvényesüljenek. A betegek jogainak megfelelő védelmét az ombudsman akkor látná biztosítottnak, ha a nemzeti erőforrás minisztere egy olyan független, hatósági jogosítványokkal és speciális szakértelemmel rendelkező jogvédő fórum létrehozását kezdeményezné, amely az egyéni betegjogi panaszokat közigazgatási eljárás során bírálja el.

„Az ombudsmannak nincs szankcionálási lehetősége. Az érintett szervek figyelmét felhívtuk a visszásságokra intézkedéseink körében, így az intézményvezető, az országos tisztifőorvos és a minisztérium kezében van a további lépések megtételének lehetősége” – szögezték le a hivatalnál. Ajánlásaik a nyilvánosság erejével mégis jelentős erővel bírhatnak, így a két panaszos kényszerkezelése során alkalmazott eljárási hibák felgöngyölítésének eredményeképpen a jövőben számítani lehet arra, hogy az intézmények betartják a jogszabályban előírt határidőket, a Szakmai Kollégium Pszichiátria és pszichoterápia tagozata áttekinti a szabályzatokat, a nemzeti erőforrás miniszter módosítja a korlátozó intézkedések szabályairól szóló rendeletet, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke pedig elrendel egy átfogó, a határidők betartására irányuló vizsgálatot.

Kovács Anita – Közelkép Hírügynökség

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.