Back Ön itt van: Hírek Hírek a nagyvilágból Európa Vallomás, hibák és súlyos következmények
2013. július 12., péntek 09:52

Vallomás, hibák és súlyos következmények

Írta:  Kocsis Anita

válság hibák kocsis anita

A Nemzetközi Valutaalap(IMF) június elején Washingtonban közzétett jelentésében elismerte, sorozatos hibákat követett el Görögországgal szemben az elfogadott mentőcsomagot illetően. Azonban a felelősség ugyanúgy terheli az Európai Unió szerveit, az Európai Bizottságot és az Európai Központi Bankot is. Brüsszel tagad.

 A nagy port kavart jelentés, mint „szigorúan bizalmas” dokumentum látott napvilágot a The Wall Street Journal oldalán. Jóllehet Görögországnak számos területen sikerült teljesítenie a 2010-ben elfogadott program feltételeit, mint például a pénzügyi konszolidáció, a nyugdíjrendszer fenntartható alapokra helyezése vagy az ország benntartása az euro-zónában, azonban jelentős hibákra is fény derült: nem javult a piacokba vetett bizalom, a bankok betéteik 30 százalékát elvesztették, miközben a görög gazdaságnak szembe kell néznie a rendkívül magas munkanélküliséggel és egy a vártnál is mélyebb recesszióval - olvasható az immár a nyilvánosság számára is elérhető IMF jelentésben. Ezt a dokumentumot a The Wall Street Journal leleplező cikke után hozta nyilvánosságra az IMF.

Az IMF elismerte, hogy súlyosan alulértékelte a megszorítások lehetséges káros hatását, miközben Poul Thomsen, az IMF tárgyaló küldöttségének vezetője elmondta, hogy „ha ugyanabban a szituációban lennénk… ugyanazokat a dolgokat tennénk ismét” - olvasható a The Wall Street Journalon.

 Ugyanakkor kérdéses, hogy valóban jó lenne-e ugyanazokat a hibákat elkövetni. Az IMF jelentésében megállapítja azt is, hogy miközben az adósság átrendezés egy lehetséges út lehetett volna a görög adósság fenntarthatóvá tételében, ennek még kísérletére sem került sor. Miközben az Alap ezt alkalmazta 2002-ben Uruguay és 2011-ben Jamaica esetében, addig az illetékes hatóságok ebben csak figyelemelterelést láttak, más euro övezeti partnerek pedig egyenesen erkölcsi kockázatot láttak az ötletben, és ezért nem támogatták a javaslatot. További okként nevezhető meg a közvetlen kár okozása a görög bankok mérlegeiben, vagy egy olyan eseménylánc elindításától való félelem, mint amit a 2008-as Lehman-csőd okozott.

 Ezután két út állt az ország előtt: azonnal bejelenti a fizetésképtelenségét vagy megy egyenesen előre és addig halogatja az adósság állomány újrarendezését, ameddig csak lehet. Utóbbi történt. Közben pedig az olyan prominens személyek, mint például Christine Lagarde a Valutaalap vezérigazgatója az elmúlt három évben nem győzte ismételni, hogy a görög adósságállomány fenntartható és nagyon valószínű, hogy vissza tudják fizetni a felvett összeget teljes egészében és időben. Vagy mégsem? A The Wall Street Journal felhívja a figyelmet, hogy a most nyilvánosságra került információ szerint, ez nem túl valószínű.

 A helyzet azonban elkezdett fokozódni, amikor a Financial Times június 20-i cikkében megírta, hogy az IMF felkészült a görög kifizetés folyósításának a felfüggesztésére, amennyiben az euro-zóna vezetői június végéig nem tömik be a forrásokon tátongó hézagot. „A görög program felülvizsgálása folyamatban van… amennyiben a  vizsgálat július végéig befejeződik, ahogyan az várható, nem fog semmilyen finanszírozási probléma kialakulni, hiszen a program 2014. július végéig biztosítja a forrásokat - tájékoztatott az IMF szóvivője Gerry Rice.

 Amikre szükség is lesz, hiszen a görög gazdaság a várt 5,5 százalék helyett 17 százalékkal zsugorodott recessziójának 5. évére. Nem sikerült a görög piacokba vetett bizalom helyreállítása – emeli ki a The Guardian. Ennek kapcsán említhetjük azokat a véleményeket, amelyek nem csak Brüsszelben, hanem más tagállamokban is elhangzottak a görögök euro-zónai tagságának megszüntetésével kapcsolatban. „A bizalmat szintén negatív irányba befolyásolta a helyi szociális és politikai bizonytalanság, valamint az európai jogalkotók által hangoztatott ötlet Görögország kilépéséről az Euróból” – olvasható a jelentésben. Ehhez hozzájárult még Brüsszel és az ECB koordinációs hibái a folyamat során: „az Alap strukturált szabályok szerint hozta meg döntéseit, miközben az euro-zónában ez a folyamat átívelt államok vezetőin és számos ügynökségen, így sokkal töredezettebbé vált.”

 Erre reagálva az Európai Bizottság (EB) kijelentette „alapvetően nem ért egyet” az IMF kritikájával. Simon O’Connor, Olli Rehn szóvivője szerint „egy korai adósság átstrukturálása szisztematikus fertőzést okozhatott volna szerte az euro-zónában". Marion Draghi az Európai Központi Bank (ECB) elnöke szintén kritizálta a jelentést; a mai szemével kritizálja a tegnap döntéseit. „Természetesen, visszatekintve látjuk mit lehetett volna másképp csinálni, ez egy tanulási folyamat” – mondta O’Connor.

 Egy görög pénzügyminisztériumi tisztviselő nyilatkozata szerint,  “abból, amit megértettünk az IMF leginkább az EU-t kritizálta a probléma kezelésének módjáért, azonban ezeknek a hibáknak a beismerése segíteni fog nekünk, hogy megkapjuk, amire igazán szükségünk van, ez pedig az adósságunk kötkező évi visszavágása”.

 

 Fotó: sxc

 

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.