Back Ön itt van: Hírek Hírek a nagyvilágból Európa Miért kell mindkét szülő?
2013. máj. 28., kedd 00:00

Miért kell mindkét szülő?

Írta:  Arnold Eszter

ketszuloKísérleti eredmények azt mutatják, hogy a gyermekek idegsejt-képzését és - fejlődését befolyásolja, hogy egy- vagy kétszülős családban nevelkednek. A gyermekkori környezetnek olyan hosszú távú következményei vannak, amik a felnőtt viselkedésben is megjelennek, sőt bizonyos jegyek még a második generáció fejlődésén is megfigyelhetők. A kiváltott hatás ráadásul nemenként eltérő.

Egereken és patkányokon végzett széles körű tanulmányok szerint az élet korai szakasza nagy hatással van az ember intellektuális, érzelmi és szociális fejlődésére. A negatív szülői környezet befolyásolhatja a stresszre adott választ, ezáltal a gyermek túlságosan visszahúzódóvá, félénkké válhat. Ellenben a gondoskodó, támogató nevelés nyitottá teszi őket a külvilággal szemben. Az agyi idegek fejlődésével kapcsolatos vizsgálatok azt mutatják, hogy a szülői gondoskodás nagyon is meghatározó. A pozitív környezet segíti a neuronok fejlődését az agynak a tanulásért, emlékezésért és térbeli koordinációjáért felelős részében. A Calgary Egyetem Hotchkiss Agykutató Intézete olyan kutatásokat végzett, amikben kiderült, hogy a különböző szülői viselkedésminták miként befolyásolják az idegsejtek fejlődését, és milyen következményekkel járnak azok növekedésében.

A kísérlet során a nyolc hetes kisegereket három csoportba osztották. Az első csoportban a nőstényeket magukra hagyták a szülés és a gondozás idejére, ezután választották el őket  a kicsiktől. A második csoportban egy másik nőstény is került minden anya mellé, aki segített nevelni a kisegereket, amíg el nem különítették őket tőlük. A harmadik csoportban pedig az apa a családdal maradt a ketrecben. Miután a kicsiket elválasztották az anyáktól, különböző vizsgálatoknak vetették alá őket, hogy tanulmányozzák azok kognitív, emlékező és szociális képességeit, valamint a félelemre adott reakciójukat. Az agysejteket egy speciális festékkel megjelölték, így nyomon tudták követni azok fejlődését, növekedését.

agysejtekA tapasztalatok azt mutatták, hogy ahol két szülő volt jelen a nevelésnél, a neuronok növekedése fellendült a gyrus dentatus-ban, különösen a hím egyedeknél. A fiatal nőstényeknél ugyanez a növekedés volt megfigyelhető akkor is, ha csak egy szülő gondoskodott róluk. A gyrus dentatus az agy tanulási zónája is, így a két szülő által nevelt hímek hajlamosabbak voltak leblokkolni veszély esetén. Az ilyen kiemelkedő érzékenység azt mutatja, hogy az idegsejtek sűrűbben helyezkednek el az agynak ebben a részében.

A nőstény egerek ugyanakkor eltérést mutattak az idegfejlődésben attól függően, hogy egy vagy két felnőtt gondozta őket. A kérgestest (corpus callosum) egy vastag idegsejtrostokból álló sáv az agyban, ami elősegíti a kommunikációt a két agyfélteke között, valamint az egyensúlyozásért, a figyelemért és az ébredésért is felelős. Ez az a terület, ahol a két szülős nőstények kétszer annyi neuront termeltek, mint azok, akiknél csak az egyik szülő volt jelen. A két szülő által nevelt nőstények navigációja tökéletesebb volt egy egyenetlen fokú létrán, mint a csak anyák által nevelt nőstényeké. Azonban az összes nőstény jobbnak bizonyult ebben a feladatban, mint a hímek, mert a nevelési környezet jobban hat a kérgestest fejlődésére a nőstényeknél, mint a hímeknél.

Azok a kicsinyek, akiket két szülő gondozott, több odafigyelésben részesültek, mint az egyszülősök. Mivel az anyák hajlamosabbak többet foglalkozni a hím kicsikkel, mint a nőstényekkel, az idegsejtek  fejlődése eltérő ütemű volt a különböző nemeknél.

És milyen következtetések vonhatók le mindebből?  Megállapíthatjuk, hogy a szülők és a különböző nevelési modellek valóban hatással vannak a gyermekek agyi fejlődésére. A kísérletek eredményei segítik a tudósokat, hogy nagyobb betekintést nyerjenek a kognitív, érzelmi és viselkedési rendellenességekbe.

A tanulmány rámutat arra is, hogy a nevelés az ember egész életére kihat, sőt, következményei a következő generációnál is érzékelhetők. A két szülő által nevelt kicsinyek például sokkal jobb eredményeket értek el a kognitív és szociális képességek terén.  „A tapasztalatok alapján a szülői odafigyelés közvetlenül és hosszú távon hatással van a felnőtté váló agy egészségére, és növeli a felnőtt agysejtek számát. Megdöbbentő, hogy a hatás a következő generációban is megjelenik, mintha ez egy kódolt üzenet lenne az utódokban.”- mondta Samuel Weiss, a Hotchkiss Agykutató Intézet igazgatója. Weiss szerint vannak arra utaló jelek, hogy a mechanizmus hasonló lehet az embernél is, és a tudomány hamarosan elég fejlett lesz, hogy hasonló megfigyeléseket végezzen az emberi neuronokon is.

Korábbi embereken végzett kísérletek azt mutatják, hogy a pozitív, szerető környezetben nevelkedett gyerekek sokkal eredményesebb életpályát futnak be, mint akiknek ez a feltétel nem volt adott. Kevésbé jellemző rájuk, hogy erőszakos, agresszív viselkedést tanúsítanak vagy szenvedélybeteggé válnak. Ez is azt mutatja, hogy a korai gyermekkor kimagaslóan fontos az agy és az emberi személyiség fejlődése szempontjából.

Forrás (Time - Healthland)

foto:sxc.hu

 

A cikket az Amnesty International Magyarországgal együttműködve, a szervezet önkéntese fordította a Humana olvasóinak. Köszönjük!

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.