Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Kultúra Mi végre? – Dr. Kondorosi Ferenc: A migráció kockázatai
2016. augusztus 09., kedd 13:15

Mi végre? – Dr. Kondorosi Ferenc: A migráció kockázatai

Írta: 

Figyelemfelkeltő cím, középiskolai tananyag, amelyből az alaposság néhol látványosan hiányzik, a migráció kockázatairól pedig alig találni bármiféle információt. Dr. Kondorosi Ferenc A migráció kockázatai című könyvét, amely 2016 tavaszán jelent meg, röviden így lehetne jellemezni.

A 2015-ös év egyértelműen a migrációról szólt: nemcsak magyarok ezrei mentek külföldre (ahogyan azt tette korábban több honfitársuk), hanem ezrek érkeztek Magyarországra Szíriából és más közel-keleti vagy épp afrikai országból. Az utóbbi jelenség természetesen több médiafigyelmet kapott, itthon és külföldön egyaránt. A migráns, migráció és menekült szavak rövid időn belül a hétköznapi párbeszédek alapszavai lettek. A migráns kérdés továbbra is napirendi pont – mind az Európai Unióban, mind Magyarországon. A tagállamoknak még nem igazán sikerült közös nevezőre jutniuk, a megoldás még várat magára. Hazánkban október 2-án például népszavazást tartanak az EU betelepedési kvótarendszere ellen. „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” – hangzik a kérdés. Nem véletlen tehát, hogy 2016-ban könyvet adnak ki migráció témában. De vajon Dr. Kondorosi Ferenc kötete tényleg arról szól, amit a címe ígér?

Kondorosinak a „kutatási területe a jog szerepe a globalizációs folyamatokban, az emberi jogok és a globalizáció összefüggései, a válság hatása a pénzpiacokra, a kormányzásra, a nemzetek politikájára”. Legújabb kötete A migráció kockázatai többé-kevésbé e témákat öleli fel, viszont Kondorosi nem igazán elemez, mintsem leírja azt, amit már eddig is tudtunk. Az az érzése támad az embernek, mintha egy középiskolai tankönyvet olvasnánk, de olyat, amelynek az egyes bekezdéseit úgy ollózták volna össze, de még azt sem sikerült teljes alapossággal elvégezni. Egy, a burkával kapcsolatos kutatás kapcsán sem futotta sajnos többre, mint hogy a Dívány.hu weboldal egy cikkére hivatkozzon a szerző, holott a kutatást a Pew Research Center végezte.

A migráció kockázatairól nem igazán esik szó a könyvben, legalábbis nem abban az értelemben, amelyet a cím sugall – főként napjaink Magyarországát és a kormányzati hozzáállást tekintve. Pedig maga Kondorosi is írja: „Őszintén ki kell mondanunk, hogy a bennünket elözönlő [sic] muszlim embertömeg egy másik civilizációhoz tartozik, a miénktől eltérő – nem jobb, nem rosszabb, egyszerűen más – értékeket képvisel.”

A migrációról röviden A kihívások cím sokkal jobban megállná a helyét; ráadásul a kockázat szó negatív konnotációt hordoz, ami a legkevésbé sem járul hozzá konstruktívan a migráns kérdésről kialakult közbeszédhez. Sőt, csak erősíti azt az oldalt, amely az érkező személyekről kizárólag negatívan tud nyilatkozni, bennük csak veszélyt lát. A könyv viszont aligha ítélkezik, többnyire példák sorával mutatja be azt, hogy egyes európai országokban milyen kihívásokkal kell szembenézniük a politikusoknak, a médiában dolgozóknak, valamint a társadalom többi tagjának, ha az integráció kevésbé sikeres.

Kondorosi idézi ugyan Mark Rutte holland kormányfőt, aki szerint, „ha nyolc-tíz héten belül nem születik megoldás a migránsválságra, akkor nagy eséllyel összeomlik az unió”. A Davosban (Svájc), 2016 januárjában megrendezett World Economic Forum egyik panelbeszélgetésén (The Future of Europe) Rutte egyrészt 6-8 hetet mondott, másrészt akkor nem beszélt összeomlásról, csak arról, hogy a nyugat-európai országok nem igazán tudnak majd megbirkózni azzal a mennyiségű embertömeggel, amely a tél végeztével érkezik Európába.

A fórumon többször elhangzott, hogy az EU-nak együttesen kell szembenéznie a problémákkal, kihívásokkal. Kondorosi könyve háromoldalas „összefoglalójában” szintén azt hangsúlyozza, hogy egy olyan globális problémát, mint a migráns kérdés, csakis globálisan lehet megoldani. Ehhez pedig elengedhetetlen az Iszlám Állam megsemmisítése, Szíria leszerelése ENSZ-felhatalmazással, a Közel-Kelet felfegyverkezésének leállítása, illetve a „politikai stabilitás érdekében célszerű lenne föderalizálni az etnikailag megoszott államterületeket”. Ezenkívül „a hazai munkaerőpiac tervezhető igényeinek megfelelően el kellene végezni a migránsok szűrését is” – írja Kondorosi. Továbbá javaslatot tesz a határőrség visszaállítására „vagy a határrendészet mint önálló szolgálati ág és szakterület jelenleginél hatékonyabb működtetésére” – bár Kondorosi nem gondolja, hogy „a kerítésgyártók aranykora jő el”. Zárásként azért még felteszi a kérdést, hogy kezdődhet-e a visszaszámlálás az Európai Unió végnapjait illetően.

A zárógondolatok alapján valamelyest létjogosultságot nyer a címben szereplő kockázat szó, viszont összefoglalásnak semmiképp sem nevezhető a három oldal, hiszen az addigi közel százhetven oldalt, amelyeken Kondorosi a múltbéli eseményeket ismertetett, nem összegzi, hanem csupán a közelmúlt eseményeire reflektál. Lényegében e három oldal tekinthető újdonságnak Kondorosi munkájában, bár kellő alaposságról még e résznél sem feltétlenül beszélhetünk. Az már más kérdés, mi végre íródott ezért egy teljes könyv…


Dr. Kondorosi Ference A migráció kockázata című könyve az Alexandra Kiadó gondozásában jelent meg.

 

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.