Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Jog embere Diszkrimináció az igazságszolgáltatásban?
2011. december 07., szerda 07:29

Diszkrimináció az igazságszolgáltatásban?

Írta:  Sebestyén Andrea

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán rendezett konferencia címe megtéveszthette az érdeklődőt, és ez a felvetés a későbbiekben bizonyossá is vált. A rendezvény magvát ugyanis egy kutatás adta, ami az OSI Magyar Szükségalap támogatásával jöhetett létre, és a nyilvánosságra hozatal első állomásaként ezen a rendezvényen került bemutatásra. A programot záró kerekasztal-beszélgetés témája volt az igazságszolgáltatás rendszerén belüli hátrányos megkülönböztetés előfordulása, annak megvitatása.

diszkriminacio az igazsagszolgaltatasbanA kutatásról: 2011. május-júniusa között országszerte jogász és rendőrtiszti főiskolai hallgatókat kérdeztek meg, elektronikus véleménykutatás keretében (800 diák válaszolt) a gazdasági válságról, az előítéletekről, a jogászképzés minőségéről, saját elvárásaikról. A diszkrimináció-fogalom, mint a közjavakhoz való szelektív hozzáférési jogok érvényesítése, amivel a kutatás dolgozott, meglehetősen idegen megközelítésű volt olyan szemlélő számára, aki az emberi jogok univerzalitásából eredezteti az egyenlő bánásmód követelményét.

A felmérés adatai szerint a kirekesztő kategóriába sorolható diákok száma magasabb volt, mint a befogadóké. Kategorikusan kijelenteni, hogy a kisebbségben levő csoportok felé általánosságban mit gondolnak nem lehetett, mivel nem ezen az alapon történt a kutatás. A hatalmi viszonyok alakulása, a közjavakhoz való hozzáférés volt a mérce, és, hogy mennyire zárnak ki ebből kisebbséghez tartozókat. Ezek a csoportok az alábbiak voltak: homoszexuálisok, romák, németek, szlovákok, nők, homoszexuálisok, Krisna tudatú hívők, zsidók, kínaiak. A kisebbségekről alkotott véleményt olyan kérdésekkel szerették volna feltárni, mint, hogy mennyire tartják veszélyesnek ezeket a csoportokat a diákok. Rákérdeztek a foglalkoztatásban megnyilvánuló előítéletességre (alkalmaznák-e őket), illetőleg az oktatás és az egészségügy területén is feltették a fenti kérdést, azonos minőségű egészségügyi ellátás, azonos minőségű oktatás, azonos osztályban történő tanulás helyességére voltak kíváncsiak.

A kutatás eredményeként megfogalmazásra került, hogy a joghallgatók a jogi képzéssel elégedetlenek, általában nem azt kapják, amire számítanak. Elsődleges elvárásként a jogszabályok pontos ismeretét várják el tőlük, és nagyon kevesen vallják azt, hogy a pályaválasztásban hangsúlyos szerepet kap az, hogy emberekkel fognak dolgozni munkájuk során. A képzés tárgyi tudásalapú, kevésbé gyakorlatorientált, túl elméleti. A javaslat az, hogy a hallgatóknak értékeket adjanak át, értelmezzék velük azt, amit megtanítanak és elvárnak.

A kutatók kiemelték a jogászság szerepét a demokratikus értékek, a jogállam megőrzésében, éppen ezért tartják fontosnak hangsúlyt fektetni képzésük minőségének javítására, aminek eléréséhez változtatásokra van szükség, és ez lehet a megoldási javaslat arra nézve, hogy ne a kirekesztő szemlélet legyen az uralkodó köreikben. Az eredmények azt mutatják, hogy az efféle felkészítés nagyon szűk réteget érint, a speciális, jogon túlmutató gyakorlat pl. Jogklinika keretében nagyon kevés hallgatóhoz jut el (akik egyébiránt is fogékonyabbak erre és nem idegenkednek az ilyen típusú választható tantárgyaktól). Ahogyan megfogalmazásra került, tankönyvek vannak a diszkrimináció témakörben, azonban nem használják azokat igazán.

A kutatás eredményeiről, feldolgozásáról könyvet terveznek publikálni 2012 áprilisában. Annak megjelenéséig pontosabb adatok, információ, elemzés nem hozzáférhető.

A II. blokk jogszociológiai, majd pszichológiai, illetve jogelméleti fejtegetéseinek bemutatására nem vállalkoznék, mivel olyan elméleti magaslatokba íveltek, hogy az már követhetetlen volt az értő-figyelő füleim ellenére is. Volt, aki osztály és faji alapú ellentétekről beszélt, majd a családok széthullásáról, és az apai értékátadó szerep hanyatlásáról. Más a Fidesz szavazók táborának értékváltozásait - ebben a körben pl. az alkotmányozás kérdéseiről való véleményt - mutatta be előadása végén 2010 és 2011 között. Mindezek az elgondolások marginálisan, egy-két szó erejéig érintették a diszkriminációt, vagyis inkább az előítéletességet, aminek az okait más szférákban keresték, de az igazságszolgáltatásról nem szóltak.

Akinek bizodalma volt a III. panel résztvevőihez, az hallhatott a konferencia témájában hasznos információt, adatokat. A Helsinki Bizottság képviselője, Kádár András beszélt a romákat esetlegesen hátrányosabban érintő bírósági gyakorlat kutatási kísérleteiről, illetőleg a TASZ képviselője a jelenlegi romákat kedvezőtlenül érintő rendőri bírságolási túlkapások ügyében folytatott munkájukról.

 

A november 28-án, „Diszkrimináció az igazságszolgáltatásban?” címmel megrendezett konferencia résztvevői voltak:

I.

KRÉMER Ferenc (főiskolai docens, RTF):

A diszkrimináció kultúrája és átalakulása az egyetemi évek alatt.

FLECK Zoltán (tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE-ÁJK):

Előítéletek, normák és oktatás – két évtized fejleményei.

NAVRATIL Szonja (tudományos segédmunkatárs, ELTE-ÁJK):                                                           

Hogyan tovább? – Javaslatok a jogászképzés reformjára.                                                                 

II.

CSEPELI György (tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE-TáTK):

Új tekintélyelvűség a mai Magyarországon.

HUNYADY György (akadémikus, egyetemi tanár ELTE-PPK):

Közjog a közgondolkodásban: empirikus tájékozódás.

III.

Kerekasztal beszélgetés szakértők részvételével:

Kádár András - Helsinki Bizottság, Társaság a Szabadságjogokért, ELTE Be. Tanszék

Moderátor: FLECK Zoltán

 

Sebestyén Andrea

 /Fotó: sxc.hu/

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.