Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Humini Fikció(?): „Hogy vagy?” „Jól!” – válaszolta a gyerek…
2013. március 04., hétfő 23:17

Fikció(?): „Hogy vagy?” „Jól!” – válaszolta a gyerek…

Írta:  Csiki Ingrid

david knox

 

Talán nem túlzás azt állítani, hogy egy ország jövője a gyermekek jóllétén múlik. Egy adott ország gazdasági, szociális, társadalmi szerepvállalását ugyanis 15-20 évre előre meghatározza, hogy a gyerekek milyen körülmények között nőnek fel, hogy élethelyzetükből adódóan rendelkeznek-e olyan feltételekkel, melyek elengedhetetlenek jóllétükhöz, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy teljes, boldog, szerethető, kiegyensúlyozott, a világra nyitott életet éljenek.

 

Hisz minden tényező, amely negatívan befolyásolja egy gyermek jóllétének mechanizmusát, felnőttkorban maga után vonhatja a rossz egészségi állapotot, a társadalmi, szociális kirekesztettséget, az aluliskolázottságot, a munkanélküliséget, stb. Terheket, melyeket adott országnak kell magára vállalnia és hatékony közbenjárásával azt orvosolnia. Nem lenne hát sokkal egyszerűbb, ha már a gyermeki évek elején prevenciót alkalmaznánk? Azokban az első években, melyek megismételhetetlenek és amely években ért impulzusok egész életünket meghatározhatják?

 

De mikor is biztosított egy gyerek jólléte?

Akkor, ha anyagi, érzelmi és értelmi, fizikai, kulturális valamint szociális szükségletei egyaránt kielégítettek és ő maga is jól érzi magát abban a miliőben, amelyben nevelkedik. Akkor, ha van lehetősége naponta háromszor étkezni, ha van legalább két cipője, melyek közül egyet bármilyen időjárási viszonyok között felvehet, ha van egy csendes zug, ahol megírhatja házi feladatát, ha vannak játékai, ha van lehetősége sportolni, ha van lehetősége a születésnapját megünnepelni, ha évente legalább egy hetet nyaralással tölthet. Csak néhány abból a 15 indikátorból, amely az Unicef Magyar Bizottság által 2012 decemberében végzett kutatás alapját képezte. 15 olyan tényező, mely egy gyerek jóllétét hivatott biztosítani. 15 olyan tényező, melyek közül kettőből ma Magyarországon minden második gyerek hiányt szenved valamilyen szempontból.

 

A Te hogy vagy? http://unicef.hu/ismerje-meg/hirek/-/asset_publisher/CiTyNg8DVFBz/content/minden-2-magyar-gyermek-veszelyben nevet viselő kutatásból kiderül, hogy a gyermekek 42%-a nem tudja rendszeresen meghívni magához a barátait, 35% nem jut el nyaralni, 29% anyagi okok miatt nem vesz részt szabadidős tevékenységekben. Az alapvető szükségletek tekintetében gondot jelent az újonnan vásárolt ruha (21%) és a napi étkezés megfelelő minősége. Ezek a szükségletek az alacsony jövedelmű családok körében sérülnek legnagyobb mértékben, míg az oktatáshoz kötődő szükségletek kielégítésében és a szociális szükségletek területén valamennyi jövedelmi csoport esetén magas kockázat figyelhető meg. A kutatási eredmények szerint a jóllét/nélkülözés szempontjából különösen veszélyeztetettek azok a gyermekek, akiknek szülője alacsony iskolai végzettségű, munkanélküli, vagy egyedül gondoskodik gyermekéről.

 Unicef jelentéshez

 

Legnagyobb mértékben tehát a gyerekek egészséges társas kapcsolataihoz, kortárs kötődéseihez fűződő szükségletek vannak veszélyben. Pedig a kortársaktól kapott pozitív megerősítés elengedhetetlen feltétele a lelkileg is egészséges felnőtté váláshoz. Ha ez a szükséglet sérül, akkor nem kap ötleteket, inspirációkat a kortársaitól. Egy gyereknek ugyanis megszámlálhatatlan előnye származik abból, ha csapatmunkában vehet részt, hisz nagyon sok mindent csapatban tanul meg, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy ki tudjon lépni abból a hátrányos helyzetből, amelybe beleszületett, abból a társas hiányosságból, amelybe belenőtt, hogy felismerje a benne szunnyadó tehetséget, képességeket. Erre egy csapat, egy közösség tagjaként lehetősége van, magányosan a szobájában gubbasztva már kevésbé. Alapvetően társas lények vagyunk és jóformán egész életünket társaságban töltjük: mikor az utcára megyünk, mikor bevásárolunk, mikor óvodába, iskolába járunk, és társaságban vagyunk akkor is, mikor munkahelyet választunk. Az egész életünk egy nagy csapatmunka, a közösségben való alkalmazkodó képességünk mutatója, előremenetelünk megkönnyítője lehet a birtokunkban lévő kapcsolati tőke, amelyre társas kapcsolataink révén tehetünk szert. Mi van tehát olyankor, ha a közösségben való élést gyerekként nem tanuljuk meg? Mert nincs rá lehetőségünk, mert a rendszer, a társadalom, amiben élünk nem ad lehetőséget erre?

 

Mindamellett, hogy a kutatásnak köszönhetően – melyben 1022 sikeres kérdőív készült, és 1592 gyermek helyzetéről szolgáltatott információkat – közelebb kerültünk a magyarországi gyermekek helyzetének megismeréséhez, bepillantást nyerhetünk az Unicef Magyar Bizottság által javasolt jógyakorlatokba is: mint az önszerveződésen alapuló projektekbe, az érdekképviseleti mozgalmakból kinőtt programokba, a civil szervezetek együttműködésébe, vagy akár a vállalati társadalmi felelősségvállalásba és az európai példák követésébe. Megannyi módon tehetünk a gyermekek jóllétéért, és ez nem feltétlenül materiális javakban nyilvánul meg, csupán hozzáállás kérdése.

Fotó: David Knox és UNICEF

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.