Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Humini Elhallgatott gyerekek
2012. máj. 29., kedd 08:15

Elhallgatott gyerekek

elhallgatottgyerekekAmíg nemzetközi szinten heves viták folynak a megszorítási intézkedésekről és a szociális kiadások csökkentéséről, addig egy új, a világ legfejlettebb országairól készített UNICEF jelentés a gyermekszegénység és nélkülözés mértékére hívja fel a figyelmet. A jelentés szerint az Európai Unióban (valamint Norvégiában és Izlandon) 13 millió gyermek nem jut hozzá a fejlődéséhez szükséges alapvető forrásokhoz. Eközben közel 30 millió gyermek – 35 fejlett gazdaságú országban – szegénységben él.

 

Az UNICEF Kutatási Központjának 10-es számú tanulmánya a gyermekszegénységet és nélkülözést kutatja az iparosodott országokban, összehasonlítva és rangsorolva az egyes államok teljesítményét. Ez a nemzetközi összehasonlítás azt bizonyítja, hogy a gyermekszegénység nem elkerülhetetlen az iparosodott országokban, viszont függ a mindenkori politikai döntésektől. A jelentés azt is hangsúlyozza, hogy néhány ország sokkal jobban megvédelmezi a kiszolgáltatottabb gyerekeket, mint mások.

 

A statisztikai adatok azt erősítik meg, hogy túl sok olyan gyermek van, aki az alapvető szükségleteket nélkülözi, s mindezt úgy, hogy olyan országban él, amelynek meglennének az eszközei körülményeik javítására,” mondja Gordon Alexander, az UNICEF Kutatási Irodájának vezetője. „A jelentés továbbá megmutatja, hogy bizonyos országok jól teljesítettek – a szociális ellátórendszereiket tekintve –, bár figyelembe kell venni, hogy ezek válság előtti adatok.”

 

A 10-es számú tanulmány két különböző módon vizsgálja a gyermekszegénységet és a gyermeknélkülözést és összeveti a legfrissebb rendelkezésre álló adatokat a világ fejlett, iparosodott országaiból.

 

Az első mérce a Gyermeknélkülözési Index, amely az Európai Unió „Adatok a jövedelmekről és életkörülményekről” statisztikáira támaszkodik, amit 29 országban végeztek el, s amely először tartalmazott ilyen mellékletet a gyermekekről. A 10-es számú tanulmány meghatározása szerint egy gyermek akkor tekinthető „nélkülözőnek”, ha kettő vagy több tényező nem érvényesül rá a 14 alapvető szükségletet tartalmazó listáról – úgy, mint a napi három étkezés, egy csendes hely a házi feladatok elkészítésére, vagy a könyvek megléte otthon. A legnagyobb fokú nélkülözést olyan országokban mutatták ki, mint Románia, Bulgária és Magyarország (több mint 70 százalékos, 50 százalékos és 31 százalékos nélkülözést), habár olyan gazdagabb országokban, mint Franciaország és Olaszország is 10 százalék körüli a nélkülözési ráta. Az észak-európai országokban találhatjuk a legkevesebb nélkülöző gyermeket, ahol ez a szám 3 százalék alatt mozog.

 

A második mérce, amit a tanulmány vizsgál, a relatív szegénység. Ezt úgy számítják ki, hogy megnézik azokat a gyermekeket, akik saját nemzeti „szegénységi küszöbük” alatt élnek.

Ennél a számítási módnál az UNICEF Kutatási Központja megpróbálta felbecsülni, hogy a gyermekek mekkora hányada van jelentősen elmaradva attól a szinttől, ami a saját társadalmán belül normális lenne.

Az északi országoknak és Hollandiának van a legalacsonyabb relatív gyermekszegénységi rátája, ami 7százalék körül mozog. Ausztráliában, Kanadában, Új-Zélandon és az Egyesült Királyságban ez az érték 10 és 15 százalék körüli, míg a Romániában és az Egyesült Államokban élő gyermekek több, mint 20 százaléka él relatív szegénységben. Magyarországon ez a szám 10,3 százalék, vagyis minden 10. gyerek relatív szegénységben él, így felnőve ők azonnali hátránnyal indulnak a többi, környező ország lakóihoz képest.

 

A legszembetűnőbb dolog a tanulmányban a hasonló gazdaságú országok közötti összehasonlítás, amely megmutatja, hogy a kormánypolitika igen jelentős hatással bírhat a gyermekek életére. Lengyelországnak és Szlovákiának például alacsonyabb gyermeknélkülözési rátái vannak, mint Magyarországnak, annak ellenére, hogy a három ország gazdasági fejlettségi szintje és egy főre jutó jövedelme nagyjából hasonló.

 

A jelentésből kiderül, hogy néhány kormány sokkal jobban teljesít a gyermekek nélkülözésének leküzdésében, mint mások” – mondja Alexander. „A legjobban teljesítők megmutatják, hogy lehetséges leküzdeni a szegénységet még a jelenlegi költségvetési űrben is. Az érem másik oldalán, a gyermekek védelmének elmulasztása a mai gazdasági válság körülményei között, az egyik legnagyobb hiba, amit egy társadalom elkövethet.”

Az UNICEF Magyar Bizottsága kezdeményezte az Emberi jogi, Kisebbségi, Civil-és Vallásügyi Bizottságánál, valamint az Emberi Erőforrás Minisztériumnál a tanulmányban foglalt újfajta gyerekszegénységi megközelítés megvitatását.

 

A tanulmány teljes egészében letölthető angol nyelven innen: http://unicef.hu/az-unicef-rol/gyermekjogok/nemzetkozi-tanulmanyok

foto: UNICEF

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.