Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Háttér Kisebbségek Európában
2010. április 15., csütörtök 01:00

Kisebbségek Európában

Írta:  Kiss Nóra

Kisebbségek? Nemzeti? Történelmi? Anyanyelvi? Vallási? Etnikai? Azt gondolnánk, hogy az egyesülő Európában létezik egy egységes definíció arra, hogy mit értünk kisebbség alatt. Kelet-Közép Európában a történelem viharai, a birodalmak története és a határok változásai vezettek ahhoz, hogy bizonyos csoportok országukon belül kisebbségként vannak jelen napjainkban.

Ha Magyarországon azt mondom kisebbségi, elsősorban a romák jutnak mindenki eszébe. Romániában, vagy Szlovákiában rögtön beugranak a magyarok is. Németországban a török kisebbség az első válasz. Olaszországban az afrikaiak, Angliában az indiaiak, Spanyolországban a baszkok, a katalánok, vagy a gallégók. Franciaország hivatalos álláspontja pedig az, hogy nem léteznek kisebbségek.

Mit is értünk kisebbség alatt, mi európaiak? Egyetérthetünk abban, hogy kisebbség alatt egy olyan csoportot értünk, amely az adott társadalomban többé-kevésbé jól elkülöníthető saját identitástudattal rendelkező csoport. Az ENSZ Emberi jogi Bizottsága szerint kisebbség az a csoport, amely számát tekintve kisebb, mint az állam lakosságának többi része, nincs domináns helyzetben, és amelynek tagjai olyan etnikai, vallási vagy nyelvi sajátosságokkal rendelkeznek, amelyek megkülönböztetik őket a lakosság többi részének sajátosságaitól és összeköti őket a kultúrájuk, hagyományaik, vallásuk és nyelvük megőrzésére irányuló szolidaritás érzése.

Az Európai Unió nem szabályozza egységesen a kisebbségek jogait – kivéve a nyelvhasználat szabadságát – mivel azt általános emberi jogi kérdésnek tekinti, nem pedig EU-s kérdésnek. Ezzel szemben a keleti bővítések egyik legfontosabb kritériuma a kisebbségek helyzetének rendezése volt. Ez nem meglepő, hiszen 2004 után az unió egy olyan régióval bővült, ahol a kisebbségi kérdések szerteágazó konfliktusrendszer alapjai. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy nem álszentség-e olyan követeléseket támasztani az új tagállamok felé, amelyeket a régiek nem biztos, hogy betartanak.

Jellemző egész Európára, hogy a kisebbségi jogok alanyai csak a történelmi nemzeti kisebbségek, azaz akik akaratukon kívül kerültek az adott ország területére, tehát nem bevándorlók. Kisebbségi jogokat az egyes országok területi, vagy személyi alapon biztosítanak. Nincsen olyan európai ország – talán Portugália kivételével – ahol ne élnének eltérő számú és nagyságú történelmi kisebbségi csoportok, azonban a 2004 előtti 15 tagú Európai Unió egyes országainak hozzáállása a témához igen eltérő. A spanyol rendszerben a kisebbségek széleskörű területi autonómiával rendelkeznek. Ezzel szemben például Franciaországban, ahol a spanyol helyzethez hasonlóan a korzikai kisebbség kizárólagosan van jelen egy jól elkülöníthető területen (mint pl. a spanyol határokon belül a katalán kisebbség), viszont az alkotmányra, az állampolgárok közötti egyenlőségre és a diszkriminációmentességre hivatkozva a franciák elutasítják a kisebbség fogalmát, így az autonómia lehetőségét is, kizárólag kulturális jogokat biztosítanak a korzikaiaknak. Nagy-Britannia esetében a walesiek és a skótok hasonló kisebbséget alkotnak. A brit megoldás szerint az állam de jure unitárius maradt, de 1997 óta erős önkormányzatisággal rendelkezik Wales, Skócia és Észak-Írország is. Különleges példa Belgium, amely hivatalosan kétnemzetiségű állam, meghatározó létszámú német kisebbséggel, mely csoport hasonló autonóm jogokkal rendelkezik, mint a flamandok és vallonok. Németország, Dánia és Finnország nem területi, hanem személyi alapon biztosít autonómiát kisebbségeinek, az eltérő realitások következtében.

Európa-szerte minden országban jelenlévő csoport a roma kisebbség. Legnagyobb számban a keleti bővítésekkel csatlakozott országokban, illetve Spanyolországban élnek. Nagyon eltérő, hogy az egyes országok milyen jogokat biztosítanak e történelmi etnikai kisebbségnek, de általánosan megállapítható, hogy társadalmi és gazdasági helyzetük mindenhol marginális, jellemző az erős szegregáció a többségi társadalomtól. Alacsony érdekérvényesítő erővel rendelkeznek, általában a legelnyomottabb európai csoportként tartatnak számon. Sokhelyütt még nomád életre kényszerülő csoportok is élnek (Franciaország, Anglia, Portugália, Spanyolország…).

Az utóbbi évtizedekben a nyugat-európai országokba egyre nagyobb arányú a bevándorlás Afrikából, Dél-Amerikából és Ázsiából. A bevándorlók közösségeit általában erős szegregáció jellemzi – gondoljunk csak az angliai indiai és pakisztáni negyedekre, vagy a párizsi banlieukre. A második és harmadik generációs bevándorlók az esetek túlnyomó részében már az adott ország teljes jogú állampolgárai, ám a gyakorlatban sokszor többszörös diszkrimináció áldoztai. A folyamatos bevándorlás biztosította munkaerő elengedhetetlen fontosságú az elöregedő jóléti társadalmainknak, ugyanakkor valós integrációjukra csak nemrég kezdtek az államok törekedni. Ez a jelenség Magyarországot egyelőre elenyésző mértékben érinti, a nyugati országok egyrészről több lehetőséget biztosítanak, másrészről volt gyarmataik lakóinak nyelvi szempontból sokkal egyszerűbb beilleszkedni. Ugyanakkor az ázsiai, a török, az afrikai és a dél-amerikai bevándorlás szele már megérintette a keleti bővítésekkel csatlakozó országokat is. A jövő európai társadalma nem képzelhető el a kisebbségek – etnikai, nemzeti, történelmi és új keletű – diszkriminációmentes integrációja nélkül. A multikulturális társadalom sokak szerint utópia, mások szerint az ördögtől való. Akárhogy is legyen, a társadalmi realitások adottak, és a reflexió a témáról létfontosságú mind európai, országos és regionális szinten. A már meglévő feszültségeket tápláljuk azzal, ha nem találunk egy közös haladó szellemű megoldást a kérdésre.

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.