Nyomtatás
2010. január 14., csütörtök 00:00

Egy elhatározás lelki következményei

Írta:  Tari Annamária, klinikai pszichológus és pszichoterapeuta

Ha egy nő teherbe esik, és a legfontosabb kérdés, hogy egyáltalán megtartsa vagy elvetesse-e a magzatot, az nagyon komoly érzelmi terhet jelent. Miután a gyerekvállalás az egyik legszebb dolog a világon, sokan kerülnek ellentmondásos szituációba, ha nem kapnak támogatást ebben a helyzetben.

Egy jó kapcsolatban a partner annyit tud tenni, hogy érzelmileg a nő mellett áll és mindenben támogatja, igyekszik kedvesen és megnyugtatóan jelen lenni. Ez nem kevés segítség, de nincs lehetősége többet nyújtani. Azokban az esetekben, ahol a „figyelj, kifizetem, csak menj, intézd el” állapot alakul ki, ott valóban csak a nő marad a nehézségekre, mert cserbenhagyták. Sok esetben ez a hidegnek tűnő, technikai ügyintézés a férfiak részéről egyfajta indulattalanítást és az érzelmek távoltartását jelenti. Ez menekülés lehet a szituációból, amivel nem akar foglalkozni, vagy az érzelmek elől, amik rosszul érintik, de előfordulhat, hogy annyira nem érzi magáénak a problémát, hogy csak így képes kezelni. Ez mindenesetre fontos információ egy kapcsolatról, és sokszor előfordul, hogy ez a döntés a pár közös életének végét is jelenti.

Az abortusz és a nőgyógyászati kivizsgálások, a leletek és a kórházi ágyak világában a nőnek így egyedül kell helyt állnia, ami azt jelenti, hogy lesznek olyan élményei, amiket csak ő él át, és ezek sokszor a tehetetlenség, a kiszolgáltatottság és a szorongás érzését mozgósítják benne.
Az abortusz sok érzelmet kavar fel. Van, aki igyekszik semlegesen egészségügyi beavatkozásnak minősíteni, van, aki a pár hetes petezsákot is már gyerekként kezeli. A leginkább megjelenő érzés a gyász és a fájdalom lehet, illetve bűntudat a meg nem születendő gyermek felé.

Ha valaki már döntött, egy veszteséget kell majd, hogy feldolgozzon, tehát a beavatkozás utáni hetekben még valószínű, hogy sokat gondol rá, mi is történt valójában. Ez az érzelmi kapocs természetes egy terhesség esetén, hiszen pusztán a diagnózis megindíthatja az anyai gondolatokat. Ezeket kell elengedni úgy, hogy ne sérüljön sem a női, sem a későbbi anyai identitás, hiszen komoly oka van egy nemleges döntésnek. Sokan félnek attól, hogy később nem, vagy csak nehezen esnek teherbe. Ezekről mindig érdemes az orvos véleményét kikérni. Érzelmileg a sírás, és az esetleges átmeneti depresszió annak a jele, hogy a gyászfolyamat megindult, amit jobb átélni, mint elfedni látszólagos jókedvvel vagy pörgéssel, mert a lelki feldolgozása csak így történhet meg.

Az abortusz mellett dönteni komoly mérlegeléssel jár, hiszen nem változtatható meg a végeredmény, tehát kapkodni, indulatból, vagy félelemből dönteni felnőtt korban nem érdemes. Mindig van pár nap, amikor ezt a döntést érlelni lehet és fel lehet készülni rá, mi fog történni alatta és utána.

Kapcsolódó elemek