Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Ember „Soha nem akarok egyedül maradni”
2012. április 23., hétfő 00:00

„Soha nem akarok egyedül maradni”

Írta:  Farkas Bálint

tenkireka

Tenki Réka a Katona József Színház színésznőjeként felolvasásával segített az Igazgyöngy Alapítvány számára megrendezett jótékonysági esten. A szövegrészletek L. Ritók Nóra Bukdácsoló esélyegyenlőség c. könyvéből származtak, és a szerzővel való beszélgetést tagolták három részre.

 

Hallottál már korábban az Igazgyöngy Alapítványról?

Sajnos nem. A rendezvény kapcsán ismertem csak meg őket. Próbálok odafigyelni, szociálisan érzékeny maradni. Amikor tehetem, összegyűjtöm azokat a ruhákat és játékokat, amikre nincs szükségünk, és azt egy Erdélyben élő ismerősünknek küldjük ki, mert ott is nagyon sok olyan gyerek van, akiknek nincs semmijük. Rossz dolog, hogy az ember hall ilyen programokról, és már nincs több, amit felhalmozhat, hogy odaadja.

Sajnos, ahogy egyre jobban átlátom a helyzetet, azt is látom, mennyi mindenki szorul segítségre. Az ember legszívesebben minden helyre adna valamit. Nehéz meghúzni a határt, hogy mennyit tudok felajánlani, és mennyi helyre tudom mindezt elküldeni.

Mit gondoltál, mikor először olvastad a szövegeket?

Végtelen tehetetlenség tört rám, és rájöttem, hogy hajlamosak vagyunk panaszkodni és elkeseredni. Olvasom ezeket a történeteket, és összeteszem a két kezem, hogy én nem vagyok ilyen helyzetben. A napjainknak örülni a legvégsőkig, ez nagyon fontos. Lakásban nőttem fel, mindig volt mit ennünk otthon, felvettek az egyetemre és el is végeztem, van munkahelyem és egészséges vagyok. Semmi okom nincs arra, hogy panaszkodjak. A szövegek felnyitották a szemem, hogy mennyire nem számít, amikor panaszkodni kezdek, mert valami nem úgy sikerül, ahogy elterveztem. Át se tudom érezni, hogy a történetek szereplői milyen helyzetben vannak, úgyhogy befoghatom a számat.

A hétköznapjaiban nem szembesül vele az ember, színészként a Golden Dragon kapcsán valamit mégis megsejthettél belőle.

Igen, megtanultam az elveszettség érzését, hogy egyedül vagy a világon. Valamelyik nap pont ezt mondtam az édesanyámnak, hogy soha nem akarok egyedül maradni. Annál rosszabb nincsen, akárhol is vagy a világon, mint amikor nincs aki megfogja a kezed, nincs akihez szólj. Magányosan élni valahol, és egyedül maradni a világban, az borzalmas.

Mégis más a helyzet, ha valaki tudja, mit veszített el...

A beszélgetés kapcsán elgondolkodtam, miért lehet az, hogy a rendőrség így bánik a cigánysággal. Gyakran azt mondjuk, azért, mert van egy „romlottabb része”, akik lopnak, és vannak a „jobb cigányok”, akik meg nem ilyenek, de ez így nem igaz. Az mindennek a kulcsa, hogy vannak, akik ebbe születnek bele. Ezt látják, nincs más kiút. Átmegy a szomszédba, és ellopja, amije van, mert másképpen nem tudnak megélni. Ez tényleg egy időzített bomba. Ha ebben nem tudunk segíteni, ez mindig így marad. Csak olyan kevés eszközöm van. Valamit pedig muszáj tenni.

Média

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.