Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Ébresztő Beköszöntő
2010. június 17., csütörtök 01:00

Beköszöntő

Írta:  Kapronczay Stefánia - Betegjogi Programvezető / Társaság a Szabadságjogokért

Nemrégiben egy háziorvosi rendelőben járva két papírt láttam kifüggesztve: az egyik az orvosok jogairól, a másik a betegek kötelezettségeiről szólt. Bár mindkét dokumentum fontos információkat tartalmazott, mégis nagyon hiányzott onnan valami. Az egészségügyi törvény ugyanis 1998 óta megemlékezik a betegek jogairól is, 9+1 jogot nevesít.

Elsőként lefekteti az egészségügyi ellátáshoz való jog alapjait, majd rendelkezik az emberi méltósághoz való jogról, a kapcsolattartás és a gyógyintézet elhagyásának a jogáról. Részletesen szabályozza az önrendelkezés és az ellátás visszautasítása gyakorlásának feltételeit, valamint rögzíti azt is, hogy a beteg miként ismerheti meg az egészségügyi dokumentációt. Ezeken felül törvénybe fekteti az orvosi titoktartás évezredes szabályait is. Mindezek mellett e jogok érvényesítésének módjait is, és a panasztétel jogát is rögzíti. Emellett valóban felsorolja a betegek kötelezettségeit, illetve az egészségügyi dolgozók jogait is – kétség sem fér hozzá, ezek is igen fontosak. De ahhoz sem fér kétség, hogy egyik a másik nélkül nem elégséges. Az egészséghez való jog, és az egészségügy működésének csak egy részletét fedik le.
A legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogot rögzíti az Alkotmány, ám az ehhez kapcsolódó alkotmánybírósági gyakorlat meglehetősen szűkszavú a témában. A bírák álláspontja szerint e jog önmagában alanyi jogként értelmezhetetlen, tehát az államnak kötelezettsége e jog érvényesülésének biztosítása. Ugyanakkor e kötelezettség terjedelméről szólva a taláros testület úgy foglalt állást, hogy csak a szélső esetekben lehet általános ismérvékkel meghatározni azt a szükséges minimumot, amelyet, ha nem biztosít az állam, akkor az alkotmányellenességhez vezet.
Az elmúlt évtizedekben, évszázadban jelentősen átalakult az orvos-beteg viszony, ez a változás a társadalom és benne az egyén szerepéről vallott kép módosulásával párhuzamosan zajlott és zajlik ma is. Az egészséghez való joghoz oly szorosan kapcsolódnak más, a magyar alkotmánybírósági gyakorlatban jobban kifejtett jogok, hogy ezeket is érintik a magazin témái. Az otthonszülésről, az állam drogpolitikájáról, a pszichiátriai betegek kezeléséről beszélve óhatatlanul szóba kerül az önrendelkezéshez való jog, a diszkrimináció-mentességhez való jog, de akár az állam életvédelmi kötelezettsége is. Az e kérdésekről szóló véleménycsere, vita során, illetve a közvéleményben (internetes kommentekben, olvasói levelekben) megjelenő kép alapján sok kiderül arról, hogy a „társadalom", s annak egyes csoportjai miként gondolkodnak az egyén és az állam szerepéről, s ezek viszonyáról.
A Humana magazin ezen kiadásának szerzői igen tág témakört választottak, amikor az egészséghez való jogról terveztek lapszámot. Ezen belül is rengeteg kérdést feszegetnek, amelyek szorosabban vagy lazábban, de kapcsolódnak ehhez az alkotmányos joghoz. A magazinban sok olyan téma mellett, amely rendkívül nagy vitákat vált ki, mint az egészségbiztosítási rendszerek vagy a drogpolitika, olyan kérdésekhez is hozzányúlnak (ilyen például a bohócdoktorok tevékenysége), amelyek nem kevésbé érdekesek, ám megítélésükben a kép egységesebb.


Kapronczay Stefánia
Betegjogi Programvezető / Társaság a Szabadságjogokért

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.