Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Ébresztő Veszélyben a Pető intézet
2010. máj. 23., vasárnap 11:40

Veszélyben a Pető intézet

Írta:  Szabó Szandra
Minden interjú előtt izgul egy kicsit az ember, hiszen rá kell hangolódni egy új témára, egy új személyre, miközben kérdések tömege kavarog a fejemben. Ma a Pető András Nevelőképző és Nevelőintézet felé vezetett utunk. Pásztorné Dr.Tass Ildikó, a gyakorló intézmény vezetője készséggel fogadott minket és olyan bő információ mennyiséggel látott el az intézet működését illetően, hogy szinte alig kellett kérdeznem bármit is.

Mit kell tudni az intézetről?
Az intézet a központi idegrendszer által károsodott mozgássérült személyek helyreállító nevelését szolgálja. Működése a konduktív nevelési rendszeren alapszik, amelynek lényege, hogy a központi idegrendszer károsodása ellenére rendelkezik tartalékokkal, amely a tanulás-tanítás megfelelő rávezetésével mozgósítható. A cél az indirekt irányítás. A konduktív nevelés kialakulása egy nagyon hosszú folyamat. Pető András teljesen megdöbbentette a környezetét, azzal, hogy azt mondta: sérült emberek is fejleszthetők. Ehhez azonban komoly gyakorlati időt kell eltölteni a hallgatóknak e főiskolán. A négy éves képzésbe alig tudják beletenni azokat a dolgokat, amit egy hallgatónak tudnia kell. Ezt a hívatást nem lehet úgy elsajátítani, hogy az ember ne fogja a gyerek izomtónusát, ne érezze azt, hogy egy nem beszélő gyerekkel hogyan lehet kapcsolatot teremteni. Harminc éves tapasztalattal a hátam mögött azt mondom, tanulom a szakmámat, mert minden eset más, ezért másként kell kezelni. A szakmai alázat elengedhetetlen. Vannak gyerekek, akik frusztráltak és azt élik át, hogy valamit próbálnak elérni, de nem sikerül nekik. Következetes neveléssel azonban meg lehet tanítani a gyereket, hogy a megváltozott képességeivel hogyan érvényesüljön. Nemcsak sérültekkel foglalkozunk, hanem a szüleikkel, a családi hátterükkel is. Hiszen a szülőt kell legelőször talpra állítani, mert ha nem képes túljutni a problémáján, nem fog tudni segíteni majd a gyerekének sem.

Milyen helyzetben vannak jelenleg?
Sokan próbáltak rávenni minket hogy hívjuk ezt terápiának mert akkor Németországban fizetnének érte a biztosítók, de az ember az identitását sem váltogatja napról napra...Miközben egy monumentális intézményt kell fenntartanunk, nem tudjuk megmondani pontosan, hogy a valós költségek mekkorák.A Pető intézetben hat hónapos a legfiatalabb baba, és kilencven év körüli a legidősebb felnőtt. Sokan azt gondolják, hogy a Pető intézet gazdag. Tudásban gazdagok is vagyunk, de anyagi javakban sajnos nem. Nem magunk miatt sajnálkozom, hanem azért, mert nem tudunk megfelelő környezetet biztosítani a gyerekek és felnőttek foglalkoztatásához. Bárhová megyünk az épületben, áthallás van. Behúzunk egy függönyt, de attól a hangok még átjönnek, ez egy-egy foglalkozásnál rendkívül zavaró. A bútorok olyan elavultak, hogy néha szálka megy a gyerekek testébe. Az épület pedig úgymond, több sebből is vérzik. Ott ahol ön ül éppen, ha fúj a szél a falon keresztül süvít be, mert a szigetelőanyagot elfelejtették beletenni. Nem rég egy cég csinált hőtérképet az épületről, és kiderült, hogy Budapest légterét hatvan százalékban fűtjük. Ez egyszerű technikai probléma. Ha esik az eső, tele van vödrökkel a folyosó, mert beázunk.
Olyan pályázati forrás felkutatásán dolgozunk, mely lehetővé teszi, hogy egy sátortetőt húzzunk rá, arról leperegne a víz. Eredendően állami fenntartású intézmény voltunk, de amikor az angol kormány egy nagyobb adományt adott az intézetnek akkor ragaszkodtak hozzá, hogy jöjjön létre egy alapítvány, mert abban látták a garanciát, hogy az alapítvány őrizni fogja ezt az adományt és gondoskodni arról, hogy a felajánló szándéka szerint használják fel.
Ettől a pillanattól az intézmény nem állami fenntartású kategóriába került, miközben a mai napig közfeladatokat lát el. Meggyőződésünk, hogy sok szabály mond ellent egymásnak, ugyanis egy szakértő bizottság dönti el, hogy melyik gyereket hova osztja be. Ha nincs konduktor a lakóhelyhez közeli intézményekben, mint ahogy ez vidéken megfigyelhető, akkor, aki konduktív nevelést igényelne, nem részesülhet ebből, mert nem kap papírt a Pető intézetbe. Mi nem azt ígérjük a szülőknek, hogy a gyerekük megtanul majd járni, mert a hangsúly a nevelésen van. Ha az első nyolc évben nem sikerül eljuttatni egy gyereket olyan szintre, hogy integrálható legyen az első osztályba, akkor az esélyegyenlősége napról napra csökken.

Mégis mire lenne szükségük?
Az épület teljes átépítésére.

Mi az, ami a legtöbb kiadásukba kerül?
A szállítási költség nagyon sokat elvisz. Hogy segítsünk a sérülteken, akik messzebb laknak, gyűjtőpontokon felvesszük a gyerekeket, de ez éves szinten kb. tízmillió forintba kerül az intézetnek. Ezen kívül ebben az évben összesen annyi elvonás sújtott minket, mint az elmúlt öt évben együttvéve. Ugyanannyi gyereket látunk el idén is, de százötven millióval kevesebb a normatíva.

Mi ennek a következménye?
Az, hogy a konduktorok (A konduktor olyan speciálisan képzett pedagógus, aki a nevelési folyamat minden pillanatában rávezeti a mozgássérültet az élet adta feladatok önálló megoldására.) pedagógiai alapbéren vannak, miközben a gerincük tönkremegy a sok emeléstől. Ez a pálya embert próbáló komoly pszichés és fizikai terhelésekkel jár. Folyamatosan próbálunk szponzorokat szerezni, de nem egyszerű. Nagy küzdésben vagyunk, de ez nem újdonság. Nem adjuk fel, mert pozitív szemléletű emberek vagyunk. Meggyőződésünk, hogy az intézetnek egy állandó normatívára lenne szüksége. Soha az életben nem lesz fejlődés ebben a társadalomban a másság tolerálásával kapcsolatban, ha már nem a bölcsödében kezdjük el tanítani azt a generációt, aki majd szülő lesz később.

Számomra megdöbbentő, hogy a Pető intézet világhírű, és mégis olyan anyagi gondokkal küzd, mely lassan ellehetetleníti a helyzetét. Azonban örömmel tölt el, hogy mégis egy olyan szakemberrel találkozhattam, aki minden nehézség ellenére erejétől függően mindent megtesz, hogy fennmaradjon és működjön egy hely, ami több száz sérült embernek ad lehetőséget teljes értékű emberként boldogulni a társadalmunkban.

Kint vagyok az épületből, és visszanézek egy ablakra. Már egyáltalán nincsenek kérdéseim, csak egy kívánság fogalmazódott meg bennem...

Kérjük, segítsenek...

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.