Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Ébresztő Tranzitország, vagy második otthon? - A migránsok és menekültek helyzete Magyarországon
2010. április 15., csütörtök 01:00

Tranzitország, vagy második otthon? - A migránsok és menekültek helyzete Magyarországon

Írta:  Sós Eszter
Évről-évre sokan hagyják el szülőföldjüket egy jobb élet reményében, vagy éppenséggel azért, mert hazájukban üldöztetésben van részük vallási, politikai nézeteik, vagy etnikai hovatartozásuk miatt. Tény, hogy Magyarország nem foglal el kiemelt helyet az anyaországukból valamilyen ok folytán távozni kényszerülők célállomásai között, mégis számottevő azoknak a száma, akiknek itt adatik lehetősége új életet kezdeni.

Kik és miért?

Az évek folyamán tranzitországból lassan befogadó országgá válunk, de ennek ellenére még mindig jelentős zavar van legtöbbünkben az alapvető fogalmakat illetően. Nagyon sokan összemossák a migránsokat a menekültekkel, pedig a két csoport alapvetően más indokból és más céllal lépi át Magyarország határát.

„A migránsok azért hagyják el az anyaországukat, mert ott nem érzik jól magukat. A migrációnak általában gazdasági okai vannak. Menekültekről pedig akkor beszélhetünk, ha valakit személy szerint üldöztetés ér.” – mondja Tóth Zoltán, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Közép-Európai Regionális Képviseletének sajtó- és rendezvényfelelőse.

A Bevándorlási ás Állampolgársági Hivatal Idegenrendészeti Igazgatóságán a legális és illegális bevándorlással egyaránt foglalkoznak. A tartózkodási, letelepedési engedélyekkel, illetve a vízumszerzéssel kapcsolatos ügyek és a kényszerintézkedések, így a kiutasítások végrehajtása is az ő hatáskörükbe tartozik, tehát pontos képük van arról, pontosan mely területekről érkeznek hozzánk a legtöbben.

„Az itt tartózkodó külföldiek legnagyobb arányban még mindig határon túli magyarok ” – tájékoztat minket dr. Konyhás Szilvia idegenrendészeti igazgató. „Román állampolgárok érkeznek a legtöbben, de számottevő a szerbek és az ukránok száma is. Emellett természetesen előfordulnak más kontinensről, például Ázsiából, és Afrikából érkezők is, mégsem ők teszik ki az itt tartózkodó külföldiek jelentős hányadát. A legjellemzőbb tartózkodási cél a kereső tevékenység, a családi együttélés és a tanulmányok folytatása. A honosítási, visszahonosítási kérelmek száma majdnem ötezer volt tavaly, de tíz százalékkal csökkent az azt megelőző évhez képest. A honosítási kérelmeknek több mint a felét román állampolgárok nyújtják be, akik a magyar nemzetiségűek közül kerülnek ki. Ők rendkívül nagy kedvezményekkel kapnak állampolgárságot, míg más külföldieknek nyolc éves várakozási ideje van.

A jogsértő külföldiekkel szemben tavaly harmincöt százalékkal több esetben járt el a hivatal, mint 2008-ban. Az, hogy a velük kapcsolatos intézkedések száma ennyire megnőtt, nem csak azt jelenti, hogy az illegális migráns volt több, hanem azt is, hogy a már itt tartózkodó külföldiek is jogsértő cselekményeket követtek el. Jellemző például, hogy illegálisan munkát vállalnak, vagy nem rendelkeznek a tartózkodási feltételekkel, például nem hosszabbíttatnak tartózkodási engedélyt, vagy lejárt a vízumuk, és azt nem jogszerűen használják fel, hanem itt maradnak annak lejárta után is Magyarországon.”

Honnan és hová?

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) alapvetően a menekültek csoportjával foglalkozik, akik közül nagyon keveseknek kifejezett célállomása Magyarország. Tóth Zoltán azt mondja, az általános jellemző inkább az, hogy itt akadnak fent a különböző ellenőrzési pontokon.

„Jelenleg egy óriási migrációs hullám hátán evickélünk. Ha az egész világban nézzük a menekültek mozgását, akkor megállapítható, hogy öt ország, az Egyesült Államok, Franciaország, Kanada, Ausztrália és Nagy-Britannia szippantja fel a menekültek felét. Ha Európára szűkítjük mindezt, akkor megjelenik Németország, Hollandia, és Dánia is, mint fontos célállomás. Ebben a régióban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága annyit tehet, hogy jelen van és figyeli a rendszer működését, de egyedi esetekkel gyakorlatilag nem foglalkozunk. Lévén, hogy ezekben az államokban a civil szférában megtalálható segítő szervezetek elegendőek ahhoz, hogy a menekültek ellátása normálisan működjön. Itt, nálunk ilyen segítő szervezet például a Menedék Egyesület, vagy a Magyar Helsinki Bizottság, akik jogilag, szociális munka terén foglalkoznak ezekkel az emberekkel.”

Magyarországon a különböző jogállású külföldiek három specifikusan működő táborban kaphatnak elhelyezést. Ezek működéséről dr. Ördög István, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menekültügyi igazgatója adott számunkra bővebb felvilágosítást.

„A szűrő eljárás első szakasza Békéscsabán zajlik.  Itt jelenleg száz-kétszáz fő között van az elhelyezettek száma. A debreceni menekülttábor a legnagyobb ilyen jellegű létesítménye a Bevándorlási Hivatalnak. Ez körülbelül ezerkétszáz fős kapacitásúra bővíthető. Itt töltik a leghosszabb időt a külföldiek, az érdemi eljárás idejét, ami hatvan és kilencven nap között mozog, de van, aki két évet is eltölt ezen a befogadó állomáson. Bicskére azok kerülnek, akik oltalmazott, vagy menekült státuszt kapnak. A menekültek befogadó állomásokon történő elhelyezése alapesetben hat hónap, ami meghosszabbítható újabb hat hónappal, ha indokolt. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezt a több mint egy éves időszakot kihasználják az ügyfelek, mert nagyon kevés olyan menekült van, aki hat hónapon belül albérletet és munkát talál magának. Annál is inkább, mert az első fél év alatt az ingyenes magyar nyelvoktatás és kultúrorientáció nem zajlik le. Az ügyfelek körülbelül egy évig látogatják ezeket az órákat. Ezt követően különböző támogatásokat kapnak a kiköltözéshez. Először egy egyszeri letelepedési támogatást, ami 172 000 forint körüli összeg. A havi 28 500 forintnyi támogatást az önkormányzatokon keresztül nyújtjuk nekik. A gyermekeknek beiskolázási támogatást biztosítunk, és adott esetben a BKV-bérlet finanszírozására is van lehetőség. Lehet kérni kamatmentes kölcsönt, ami lakásvásárlásra, felújításra használható fel. Az ügyfeleink nagy része él is ezekkel a lehetőségekkel.”

Az integráció problémája

„Arra törekszünk, hogy minél hamarabb kikerüljenek a menekültek magánszállásokra, mert mi is tudjuk, hogy a menekülttáborokban embereket integrálni nem lehet.” – mondja dr. Ördög István. „Hiszen ezek az intézmények olyanok, mint egy kollégium, vagy egy kaszárnya, ahol a bent élők hozzászoknak a rendszerességhez, és később nem tudnak a saját lábukra állni. Sajnos azt kell mondani, hogy a menekültek elhelyezkedését illetően elég kedvezőtlenek a tapasztalatok. A munkahelyi lehetőségeik korlátozottak, nem szívesen alkalmazzák őket. Ebben persze az is közrejátszik, hogy kevés a menekültek között az, aki magas iskolai végzettséggel rendelkezik. Általában az a jellemző, hogy analfabéta, alapfokú oktatással rendelkező emberek érkeznek ide, és nyilván az ő lehetőségeik korlátozottabbak. A hozzánk érkező menekültek azzal is hamar szembesülnek, hogy Magyarországon elég alacsony az idegen nyelvet beszélők száma. Nincsenek az önkormányzatoknál az adott kultúrát ismerő emberek. Nincsenek nálunk olyan aktív bevándorló közösségek, akik segíthetnék az újonnan érkezőket. Azt is látjuk, hogy az egészségügyi és hajléktalanokat ellátó rendszer sem készült fel a magyar nyelvet nem beszélő emberekre.”

„Hat hónap alatt senki sem szerez olyan nyelvtudást, hogy azzal a munkaerőpiacon el tudjon helyezkedni.” – fűzi hozzá Tóth Zoltán a menekültek integrációjának problémájához. „Főleg úgy nem tudja megtanulni a nyelvet, hogy tábori körülmények között él. Nagyon sok országban ezek a személyek bérelt lakást kapnak, és egy bizonyos összeget ahhoz, hogy megéljenek. Tehát saját maguk kezdenek el bevásárolni, főzni, azaz normálisra emlékeztető életet élnek. Így pedig szépen, lassan beleszoknak a fogadó ország életébe. Az integráció megfelelő módja tehát az lenne, ha keveredhetnének valamilyen módon a lakossággal. Bicskén beszélgettem elég sok menekülttel, és megkérdeztem tőlük, hogy mit tudnak a helyi emberekről, kikkel barátkoznak. Szabadon járnak ki-be a táborból, de nincs hová menniük. Annyi pénzük nincs, hogy beüljenek egy kávézóba. Ha el is mennek valahová a városban, akkor sem tudnak senkivel barátkozni. Nincs közös sportesemény, vagy rendezvény, ahol tényleg találkoznának más emberekkel. Ők a saját közegükben élnek, összezárva. Valószínűleg már az is rossz ötlet, hogy Bicskén van ez a tábor, ami eleve egy kis település. Ha ilyen tábori körülmények között, de valahol Budapesten lennének, még az is jobb lenne, mert találhatnának valami aktivitást, ami közelebb hozná őket a helyi emberekhez. Így csak annyi céljuk marad, hogy minél előbb elmenjenek valahová, csatlakozzanak rokonokhoz, ismerősökhöz, akik Hollandiában, Finnországban, vagy máshol élnek, és az ő segítségükkel könnyebben tudjanak munkát találni.”

A menekültügy lehetőségei és kihívásai

„A civil szervezetek komolyabb, aktívabb bevonására van szükség, mert azt azért látni kell, hogy az integráció, mint olyan, tradicionálisan nem állami feladat. Az lenne a jövő kihívása, hogy egyrészt az egész környezetet valamivel befogadóbbá alakítsuk, másrészt pedig, hogy ennek megfelelően, akár uniós forrásokat igénybe véve, akár a civil szervezetek segítségét kérve, egy olyan hálót építsünk ki, amely „megfogja” ezeket az embereket. Így egy idő után már nem lennének érdekeltek abban, hogy Nyugat-Európa irányába menjenek, mert Magyarországon is megtalálnák a számításaikat.” – összegzi a menekültügy jövőre vonatkozó lehetőségeit dr. Ördög István. Tóth Zoltán pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a menekültek helyzetén már most is könnyedén tudnánk javítani, ha a téma jobban előtérbe kerülne.

„Nem nagy számokról beszélünk, függetlenül attól, hogy Magyarországon kiemelkedően növekedett az elmúlt évben a menekültstátuszt kérők száma. Pár száz emberről van szó csupán. Egy olyan országban, ahol évi harmincezerrel csökken a lakosság létszáma, minden különösebb megterhelés nélkül tudnánk ennyi embert integrálni.”

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.