Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Ébresztő Harc a vízért
2014. július 08., kedd 21:19

Harc a vízért

Írta:  Horváth Éva

 

 

 

Az OECD szerint 2030-ra a világ népességének fele vízhiányos területen fog élni, így nem véletlen, hogy a vízért folyó harc már napjainkban elkezdődött. Közép-Ázsiában például gyakoriak az olyan konfliktusok, amelyekben a víz a főszereplő.

A vízért folyó konfliktus az, amikor egyes államok a másiktól megtagadják a vízhez való hozzáférést vagy politikai eszközként használják fel azt. Ezért időnként a vízre úgy tekintenek mint árucikkre és nem mint alapvető létszükségletre. Közép-Ázsiában ilyen konfliktus van kibontakozóban, amelynek több előzménye is a Szovjetunió felbomlásához vezethető vissza. Leegyszerűsítve a közép-ázsiai helyzetet, Kirgizisztán és Tádzsikisztán rendelkezik vízzel, Üzbegisztánnak és Kazahsztánnak viszont több kell belőle. Kirgizisztán és Tádzsikisztán felvízi országok, ezért a két határon átnyúló folyó felett is az övéké az irányítás.

A vízért folyó versengés Közép-Ázsiában ijesztő mértékben megnőtt az elmúlt években ezáltal még több feszültséget generálva az egyébként is nyugtalan régióban. A mezőgazdaság a térség gazdaságának motorja és az olyan növények mint a gyapot vagy a rizs bőséges és gyakori öntözést igényelnek.

A vízfelhasználás a közép-ázsiai államokban az 1991-ben lezajlott függetlenedésük után nőtt meg. A szovjet időszakban Kazahsztánt, Üzbegisztánt és Türkmenisztánt komplex rendszer látta el a Kirgizisztán és Tádzsikisztán hegyeiből érkező vízzel. Moszkva biztosította a rendszer kiépítését és fenntartását. A Szovjetunió felbomlása után azonban a térség önálló vízgazdálkodási stratégia nélkül maradt. A víz iránti növekvő szükséglet problémáját tovább súlyosbítja, hogy a régió nemzetei képtelenek az együttműködésre.

A feszültségek középpontjában a térség két fő folyója áll: a Szir-darja Kirgizisztánból Üzbegisztánon és Kazahsztánon át, az Amu-darja pedig Tádzsikisztánból Üzbegisztánon és Türkmenisztánon keresztül folyik az Aral-tóba. Az Amu-darja és mellékfolyói a közép-ázsiai államok és Afganisztán közötti határ részét képezik. Ez a két folyó az ivóvíz, az öntözővíz és a vízenergia fő forrása a régióban.

Több eset tanúskodik arról, hogy ezeken a területeken egyre többször használják a vizet politikai érdekérvényesítés eszközeként is. Többször előfordult, hogy Kirgizisztán politikai okokból elzárta a víz útját, így hatalmas problémákat okozott a szomszédos országoknak. 2010-ben például elterelték a Talas folyó vizét, amely Kazahsztánban nélkülözhetetlen az öntözéshez, mert Kazahsztán lezárta a határt a két ország között. Tették ezt azért, mert Kirgizisztánban felkelések törtek ki és tartottak az ott uralkodó politikai instabilitástól. Az elterelés után néhány órával Kazahsztán nem tudott mást tenni, újra meg kellett nyitnia a határokat.

2013-ban hasonló eset történt, akkor egy csatornát zártak el Kazahsztán elől, mert Kirgizisztán igényt tartott egy 2600 hektáros területre, amit egy 2001-es megállapodás keretein belül átengedett Kazahsztánnak – cserébe azonos méretű területet kaptak. Ilyen incidensek különösen ott fordulnak elő, ahol a Szovjetunió felbomlása után nem húzták meg elég határozottan a határvonalakat.

A világ többi részén ezeknek az „összezördüléseknek” nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget, de ahogy évről évre csökken a víz mennyisége a közép-ázsiai térségben, egyre gyakrabban és több helyen fognak ilyen konfliktusok előfordulni. Egyre közelít az a pont, ahonnan ezt a társadalmi-ökológiai katasztrófát már nem lehet visszafordítani.

Források:

http://creativetimereports.org/2014/06/17/kyrgyzstan-conflicts-foreshadow-water-wars/

http://www.crisisgroup.org/en/regions/asia/central-asia/034-central-asia-water-and-conflict.aspx

http://theglobalobservatory.org/analysis/436-breaking-the-dam-water-politics-in-central-asia.html

http://www.neurope.eu/article/water-resources-cause-local-conflicts-central-asia

http://www.eurasianet.org/node/67267

http://www.businessinsider.com/central-asia-really-could-go-to-war-over-lack-of-water-2012-9

Képek forrása:

http://geekmecca.com/how-engineers-can-help-prevent-water-wars/

notwhatyoumightthink.wordpress.com

 

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.