Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Ébresztő Elitizmus, bércsökkenés, szűkülő munkalehetőségek – ezt nyerjük a nem fizetett gyakorlattal
2013. november 30., szombat 10:16

Elitizmus, bércsökkenés, szűkülő munkalehetőségek – ezt nyerjük a nem fizetett gyakorlattal

Írta:  Sánta Orsolya

Frissdiplomások százai, akik a nonprofit szektorban szeretnének elhelyezkedni, kénytelenek szembesülni a ténnyel, hogy mennyire nehéz munkavállalóként bekerülni erre a területre. A fiatalok és az oktatás helyzetére fókuszáló szervezetnél dolgozó Charlotte Gerada, aki mindemellett a téma szakértője is, a Unite the Union szervezettel együtt végzett kutatást, melynek eredménye kimutatta, hogy szinte lehetetlen belépő szintű állást találni a nonprofit szférában vagy jótékony szervezeteknél. Sőt, arra is rávilágítanak, hogy a szektor egyik sajátos eleme a fizetés nélküli gyakorlat, amely csak kis mértékben jelent bármiféle előnyt a szervezetnek vagy a gyakornoknak.

Önkéntesként a legtöbb szervezetnél lehet dolgozni, de mi van azokkal, akik nemcsak alkalmanként áldoznának a szabadidejükből, hanem teljes állásban akarnak dolgozni azokért a célokért, amikben hisznek, és annál a szervezetnél, amelyik a legközelebb áll a szívükhöz?

Nem tudunk juttatást biztosítani…”

Gyakornoki lehetőségek ezrei közül lehet választani! Igen ám, csakhogy bármilyen egyszerűen is hangzik mindez, a jobbnál jobb gyakorlati helyeken sajnos csak kevés esetben kap fizetést a gyakornok, tehát ahhoz, hogy valaki ingyen dolgozhasson, megfelelő anyagi háttér szükségeltetik. Charlotte Geradáék kutatása ebből kiindulva arra következtet, hogy a szektor elitistává válik: csak azok teljesítik az akár hónapokig vagy másfél évig tartó fizetés nélküli gyakorlatot, akiknek ez nem okoz anyagi problémát, így pedig a tehetséges, ámde kevésbé jómódú emberek nem kapnak lehetőséget.

Jogbizonytalanság

Gerada tanulmánya kiemeli: a fizetés nélküli gyakorlat igen elterjedt az úgynevezett harmadik szektorban, amelyet szerinte az is indokol, hogy nagy a bizonytalanság az önkéntes munka és a gyakorlat jogállása kapcsán is. A munkavállaló és a munkáltató viszonya egyértelmű a jogszabályokban, de hol helyezkedik el a munkahelyi hierarchiában az önkéntes? Az online kérdőíves kutatás eredményei azt mutatták, hogy a többség úgy gondolja, indokolt lehet, hogy nem fizetnek ezek a szervezetek a gyakornoknak, mivel szűk költségvetéssel kell dolgozniuk, de a társadalomra hasznos munkát végeznek. Azonban a megkérdezettek többsége egyetértett azzal is, hogy a nem fizetett gyakorlat valójában kizsákmányolás, hiszen a gyakornokokkal akarják helyettesíteni a fizetett munkaerőt.

Tisztázni kell a gyakornokok helyzetét

2013 augusztusában egy tragikus esemény kapcsán terelődött a figyelem a gyakornokok helyzetére. Moritz Erhardt, a Bank of America gyakornoka több mint hetven órát dolgozott egyhuzamban. Feltételezések szerint a túlzott munkatempó és a kialvatlanság vezetett az epilepsziás rohamhoz, amely végül a halálát okozta. Ez az eset Angliában rámutatott arra, hogy szabályozni kell a gyakornokok jogi helyzetét.

Geradáék tanulmánya az Egyesült Királyságban veszi górcső alá a gyakorlatokat. Kiemelik, hogy annak ellenére, hogy mennyire elterjedt a szervezeteknél a gyakorlati helyek biztosítása, nincs jogi háttere ennek az intézménynek, ezért okoz problémát eldönteni, hogy a gyakornokra lehet-e alkalmazottként, munkásként tekinteni, és ez alapján kellene-e minimálbért biztosítani neki. E kérdések eldöntésében szerepet játszhat az, hogy a gyakornoknak van-e meghatározott munkaideje, minden nap be kell-e járnia dolgozni. Azokban az esetekben, amikor a gyakornokkal szemben felállított követelmények szinte megegyeznek a munkavállalóktól elvártakkal, azonban juttatásban nem részesülnek, akár jogellenes gyakorlatról is lehet beszélni – vélik Geradáék.

A kutatócsoport 7 szervezetet kérdezett meg a témában, többségük tisztában volt az önkéntes jogi helyzettel, és azzal, hogy a „gyakornok” egy mesterségesen kreált elnevezés: sokuk fizetetlen munkaerőként vagy önkéntesként utalt rájuk, ezzel is elkerülve a munkavállalók jogaiért való felelősségvállalást.

A munka valódi értéke

Mégis mi indokolja azt, hogy az elvégzett munkáért ne fizessenek a szervezetek? Úgy vélik, a gyakornok olyan tapasztalatra tehet szert, ami hasznos lesz a későbbi karrierje során, illetve az, hogy a társadalomért tesz, szép gesztus, amiért nem járhat fizetés. A gyakornok a munkát önként vállalta, így mért kellene fizetni?

Mégis akad jó néhány szervezet, amelyik fizet a gyakornokainak. A kutatócsoport rámutatott arra, hogy a fizetett gyakornokok munkáját általánosságban fontosabbnak és értékesebbnek, „kulcsfontosságúnak” ítélik meg a szervezeten belül és a munkaerőpiacon is, mint azokét, akiknek nem fizetnek.

Ördögi kör

A kutatás legfontosabb mondanivalója az, hogy a fizetetlen gyakorlat ördögi kör: a nem fizető szervezetek szükségtelen feladatokat generálnak és osztanak ki a gyakornoknak, emiatt a szervezetek azt gondolják, a gyakornokok többet profitálnak a gyakorlatból, főleg akkor, ha egy jó hírű szervezetnél teljesítették azt. Mivel azonban hasznos tudást nem adott, és az elvégzett munka jelentőségét sem becsülik nagyra, így sem a szervezet, sem a gyakornok nem nyer sokat egy ilyen megegyezéssel. Azok a szervezetek, amelyek fizetést kínálnak a gyakornoknak, a tapasztalatba fektetnek be, releváns, értékes feladatokat generálnak, amelyek mindkét fél számára hasznosak.

Bércsökkenés, beszűkülő lehetőségek

Nemcsak az egyének szintjén van jelentősége a fizetetlen gyakorlatnak, hanem társadalmi és munkaerő-piaci szinten is. Társadalmi szinten azért, mert nincs mindenki számára egyenlő lehetőség, nem érhető el mindenki számára állás a szektorban, ami ettől már nem lesz sokszínű, elitistább lesz, és a társadalmi mobilitásnak is gátat szab. Szélesebb munkaerő-piaci hatása az lehet, hogy a fizetés nélküli gyakorlatok csökkentik a belépő szintű pozíciókat, hiszen az önkéntesen végzett gyakorlat számít a küszöbnek. Emellett pedig a bérek csökkenését is maga után vonja, hiszen a fizetett munkaerő akár ki is váltható egy-két önkéntessel. Az elitizmus és az elérhetetlenség következményeképp a nonprofit szektor kifogy a tehetséges, szenvedélyesen elkötelezett fiatalokból, és elképzelhető, hogy csak a jómódú háttérrel rendelkezők kiváltsága lesz. A szervezetek így könnyen tudathasadásos állapotba kerülhetnek, hiszen óriás ellentmondás lehet az, hogy míg etikai tevékenységet folytatnak, a társadalom jobbításáért, teszem azt, az egyenlőtlenségek leküzdésért szállnak síkra, addig pont, hogy annak fenntartó elemeit jelentik.

Fontos tehát különbséget tenni az önkéntesség és a gyakorlat között, ki kell emelni, hogy nem mindegy, hogy valaki a szabadidejéből áldoz egy tevékenységre és támogat egy szervezetet, vagy pedig napi nyolc órában ingyen végez munkát. Az angol Intern Aware és a Unite the Union Nagy-Britanniában emelt szót a gyakornokok kizsákmányolása ellen. Szükség is van rájuk, hiszen a gyakornokok helyzete nemcsak a szigetországban bizonytalan.

 

 

Források:

http://blogs.lse.ac.uk/politicsandpolicy/archives/36241

http://www.unitetheunion.org/uploaded/documents/UniteInternAware11-10685.pdf

http://www.businessweek.com/articles/2013-10-07/bank-of-america-intern-died-of-epilepsy-post-mortem-finds

 

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.