Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Ébresztő Apák szülési szabadságon
2013. szeptember 05., csütörtök 07:37

Apák szülési szabadságon

Írta:  Rácz Bianka

Racz Bianka apak

Annak ellenére, hogy Európa több részén egyre elfogadottabbá válik, ha a férfiak maradnak otthon újszülött gyermekükkel, hazánkban számuk még mindig túl alacsony. Amíg a Skandináv országokban rendhagyó változtatásokat vezettek be annak érdekében, hogy az apák több időt tölthessenek gyermekükkel, a magyarországi szabályozás kevésbé ösztönzi az apák ilyen irányú szerepvállalását.

A magyar férfiak alig 5-6 százaléka (ezzel szemben Svédországban az apák 69 százaléka) veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt (továbbiakban gyes), viszont ez a szám nem tükrözi a valóságot. Amennyiben az apának lehetősége nyílik dolgozni, egyáltalán nem biztos, hogy ténylegesen ő az, aki otthon a pelenkát cseréli. A hazánkban jelenleg érvényben lévő szabályozás nem támogatja a szülőket abban, hogy egymást segítve, közel azonos mértékben vehessék ki szabadságukat. Az apák ugyan gyesre és gyedre (gyermekgondozási díj) is mehetnek, viszont az első hat hónapban járó terhességi és gyermekágyi segélyt (tgyás) csak az anya veheti igénybe, ellentétben például Svédországgal, ahol a gyermekek születésekor minkét szülő jogosult arra, hogy fizetése 75 százalékáért 7 hónapon keresztül otthon maradjon. Ebből minimum 2 hónap vállalása az apa számára kötelező, anak érdekében, hogy a  párok ne essenek el támogatástól.

Takács Judit, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának szociológusa arra a következtetésre jutott, hogy a gyermekvállalási kedv növekedéséhez nagyban hozzájárulna egy olyan állami szabályozás, amely a férfiak otthoni fokozottabb szerepvállalását segítené elő. Nemzetközi tapasztalatok alapján az ilyen jellegű rendelkezés  akkor lenne igazán hatékony, ha a gyermekkel otthon töltött idő meghatározott részét kifejezetten az apa vállalná.

Hátrány a tradícionális családmodell?

Összehasonlítva más európai országokkal, Magyarországra kifejezetten jellemző a tradicionális családmodell szerinti gondolkodás. Kétségtelen, hogy az újszerű, de  kiegyensúlyozottabb társadalmi helyzet megteremtésére alkalmas szerepkörök kialakítása nem egyszerű feladat. Több tényező is hátráltatja az előremozdulást; többségük a berögzült, de mára már elavulttá vált sémához köthető.  Ilyen például az a felfogás miszerint az apa felelőssége a család fenntartása.

Ha egy férfi családos, az a munkáltató számára azt a pozitív üzenetet hordozza, hogy megbízható, és arra fog törekedni, hogy megtartsa az állását, hiszen ő tartja el a családot. A nők esetében éppen fordított a helyzet. Fizetésükbe belekalkulálják a szülési szabadságot, illetve azt, hogy a gyermek betegsége esetén ő az, aki táppénzre megy.  Ez a hátrányos munkaerőpiaci megkülönböztetés a szülők számára megnehezíti annak eldöntését, ki maradjon otthon.

További akadály, hogy a hagyományos férfiszereppel nehezen egyeztethető össze a gondoskodó gyengédség. Az anyákban is felmerülhet a kétség, helyesen teszik-e, ha az apára bízzák gyermekeiket, hiszen a nőiség és anyaság a közfelfogás szerint annyira összetartozó fogalmak, hogy az a nő, aki megbontja ezt a dualitást, könnyen a rossz anya színében tűnhet fel.

Túl a konzervatív nemi szerepeken

Ezen szemléletmód megváltoztatása érdekében már hazánkban is történtek lépések. Néhány évvel ezelőtt, a Magyarországi Női Alapítvány (MONA) álmegjelentetett „Férfi apaszerepben” címmel egy kiadványt, amelyben az alapítvány és a Magyar Védőnők Egyesületének (MAVE) szakemberei egy programot dolgoztak ki.Ennek átfogó célja a család mikróközösségében a nemek közötti egyenlőség elősegítése, ezen belül is az apák aktívabb bevonása a gyermekeik nevelésébe.

Hasonlóan gondolkodnak a 2002-ben alapult JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány munkatársai is, akik célul tűzték ki a nők és a férfiak egyenlő esélyeinek megteremtését. Többek között az ő nevükhöz köthető a „Látható apák” című kiállítás, amelyet a Svéd Nagykövetség együttműködésével szerveztek az otthoni, szülői szerepek egyenlőbb megosztásának népszerűsítése érdekében.

Számos nyugat-európai pszichológiai kutatás azt támasztja alá, hogy azokban a családokban, ahol mindkét szülő aktívan részt vállal a gyermeknevelésben, tehát arányosan osztják fel egymás között a feladatokat, elmosódnak a hagyományos, konzervatív nemi szereposztáshoz kapcsolódó határok.

Az egyenlőbb szülői feladatmegosztás nem csak a két szülő közötti kapcsolat minőségét javítja.A gyesen lévő apák lehetőséget kapnak arra, hogy szorosabb kapcsolatot építsenek ki gyermekeikkel, és ezzel egy időben kiszakadjanak a hétköznapi rutinfeladatokból. Ez a helyzet a gyermekek szempontjából is pozitív, hiszen több mintát látnak maguk előtt, szélesedik a látókörük.

Az ilyen családokban nevelkedett gyerekek az átlagosnál jobb tanulmányi eredményt érnek el, magasabb érzelmi intelligenciával rendelkeznek és kortársaik körében is népszerűbbek. Könnyebben veszik a serdülőkor akadályait, kevesebben küzdenek viselkedészavarral. Hatékonyabban szocializálódnak és alakítanak ki  tartalmas kapcsolatokat.

Források:

http://szulok.babafalva.hu/a-munka-torvenykonyve-es-a-kismamak-valtozasok-juliustol/

http://www.policy.hu/takacs/pdf-lib/esely200806-takacs.pdf

http://hvg.hu/egeszseg/20110620_ferfiak_gyesen_magyar_apak

http://europapont.blog.hu/2011/03/23/skandinav_apukak

 

Fotó: sxc

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.