Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Ébresztő "Sokkal szomorúbb és durvább az európai szegénység, mint a latin-amerikai"
2013. máj. 10., péntek 04:34

"Sokkal szomorúbb és durvább az európai szegénység, mint a latin-amerikai"

Írta:  Kertész Anna

0Feature
Áts Márton, újságíró, szerkesztő, fotós. Magyarországon egy nagy kereskedelmi tévénél éveken át dolgozott talkshow műsorokban, jól keresett, minden ide kötötte. Aztán két évvel ezelőtt egyszer csak azt érezte, hogy elfáradt és valaminek körülötte meg kell változnia.

Panamába utazott, hogy megismerje az országot, a tájakat, az óceánt, és bár egy szót sem beszélt spanyolul, az első perctől kezdve befogadta minden közösség, ahol csak megfordult. Egy évet dolgozott komphajón, járt szegénynegyedekben, gettókban, karitatív szervezetek fejlesztési körútjain. Képei közelebb hozzák az egzotikusnak  semmiképp sem mondható panamai hétköznapi életet, és éles kontrasztot teremtenek az elképzelt földi paradicsom és annak megélhetési gondokkal terhelt társadalma között.

1

ARRAIJAN. Szegénytelep Panamában, aminek létezésén még egy panamai ember is meglepődik. Az európai értelemben vett „kitörés” itt elképzelhetetlen. Az óvoda több kilométeres távolságban, gyalogszerrel pár óra alatt ugyan elérhető, de mivel évekkel ezelőtt eltörölték a kötelező óvodai rendszert, a gyerekek többsége inkább otthon marad és a ház körül segít. Főznek, mosogatnak, vizet hordanak és persze dominóznak, ami az ország nemzeti játéka. A tehetősebb szülők Panamában mind magániskolába járatják gyerekeiket. Ez egy Arraijanba születő kicsinek persze csak távoli álom marad.

 

2

A szegénynegyed illegálisan alakult ki, a városból kiszorult szegények, kolumbiai, guatemalai és dominikai migránsok telepedtek itt le, és húztak fel maguknak és családjaiknak palatetős kalyibákat, amiknek agyagos alját évről-évre egy kiadósabb esőzés általában gond nélkül elmosta. Az állam nem foglalkozott a területfoglalókkal, így a telep egyre csak növekszik. A vizet hetente egyszer egy vizeskocsi adja, ami a helyi csővezetéken keresztül biztosítja a mosáshoz, főzéshez és tisztálkodáshoz szükséges mennyiséget.

 

3
 

A TECHO önkénteseivel könnyűszerkezetes faházakat épít a szegénytelepeken. A szervezet egész Latin-Amerikában jelen van, és a szponzorok segítségével 1800-2000 dollár értékű házakhoz juttatja a legszegényebbeket, mindössze 120 dollárért. Mindig szem előtt tartják, hogy a házak nem pusztán épületek, hanem a családok múltja és története is e falak között él, így a már meglévő palatetős kunyhók mellé húzzák fel a könnyűszerkezetes, modernebb épületeket. Senkit nem lakoltatnak ki kényszerrel, vagy vesznek rá erőszakkal, hogy elhagyja az otthonát. Viszont élhető és biztonságos környezetet teremtenek a szegényebb családoknak, „egy szegénység nélküli Panamát építenek.”

 

4

Ahhoz, hogy Panamába jusson valaki elég fejenként 500 dollár készpénz és biztosíték a visszaútra, de persze mindenki ismeri a kiskapukat, ahogyan a képen látható migráns asszony is, aki Guatemalából érkezett családjával, és nagyon boldog, hogy Panamában élhet. „Panama a környező országok Pepsi Light-ja. Jobb a közbiztonság, ez a legkevésbé veszélyes ország, megfizetik, ha találsz állást és viccesen hangzik talán, de az életszínvonal is magasabb.”

 

5

A napi átlaghőmérséklet 32⁰C, ami este sem megy 24⁰C alá, így a fűtés vagy éppen a meleg víz teljesen ismeretlen fogalmak errefelé. Mindenki gázpalackkal főz, az egész országban ez terjedt el, még a nagy éttermekben sem tartják fontosnak a vezetékes gáz kiépítését. Áram a legtöbb otthonban van, a környezettudatos gondolkodás azonban nem erőssége a panamaiaknak. Mivel a szegénynegyed lakóinak nem kell fizetniük a vízért, gyakori látvány a folyó és csöpögő csap, akárcsak a házak bejárata fölött éjjel-nappal égő gazdaságos izzó.

 

6

Ha valaki buszvezetőként, vagy bolti eladóként tud elhelyezkedni, az már jó munkának, biztos megélhetésnek számít. Általában a földeken fizikai munkát végeznek éhbérért az emberek, ásnak, építkezéseken dolgoznak. Érdekes, hogy a saját földjeiket ennek ellenére sem művelik és háztáji állatokat sem tartanak ezen a vidéken. Panama csak kevés terméket állít elő, leginkább húst, tejtermékeket, cukrot, a legtöbb ezen kívül eső dolgot Amerikából importálja, pedig kapacitása, emberi erőforrása és természeti kincsei lennének rá. Mégsem gazdálkodik velük megfelelően.

 

7

A szegénynegyed csak félórányira van a fővárostól, mégis havonta mindössze párszor látogatják meg a helyiek. A tömegközlekedés kiszámíthatatlan, zsúfolt és drága és csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy saját kocsijuk legyen. A kocsi érték, ami használaton kívül is megfelel, például ruhaszárítónak.

 

8

A hétéves cipőpucoló Marcel nem az egyetlen „csodabogár”, aki világos bőrszínnel és szőke hajjal születik. A vitaminhiány, ami a terhesség alatt legyengíti az anyák szervezetét, gyakorivá teszi a fekete családok hófehér babáit.

 

9

A legtöbb panamai családban (legalább) 3-4 gyerek él, akik mind fontos helyen szerepelnek a belső hierarchiában, és minden kicsi nagy értéknek számít a közösségben is. A szegénytelepen egymás szomszédjai a Kuna indián család tagjai a migráns guatemalaiaknak, vagy éppen a wounaan őslakosoknak. A házakra bejárat gyanánt egy szőnyeget tesznek és bár semmi sem zárható, a rablás mégis teljesen ismeretlen a negyedben.

10

„Panama a világ legboldogabb országa, itt mindenki megelégszik azzal, ami jut neki. Süt a nap, születésnapra kakasleves van, a földön alszik az egész család egy szobában. Nincs nagyobb jólét mint egy európai szegénynegyedben, de valahogy sokkal szomorúbb és durvább az európai szegénység, mint a latin-amerikai. Emlékszem, amikor Magyarországon felkerestünk egy-egy cigánytelepet és láttuk azt a mérhetetlen szomorúságot, a tehetetlen dühöt, a kiszolgáltatottságot, ahogy nincs miből megélni, a családok a bútorokat tüzelik el télen, az valahol nagyon mélyen fájt. Itt pedig, ha megérkezem, mindenki mosolyog, van valami megmagyarázhatatlan derűlátás ebben a népben. Szegényen is boldogok.”

 

Fotók: Áts Márton - Panama

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.