Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Ébresztő Segítség, kamaszodik a lányom!
2013. április 04., csütörtök 07:30

Segítség, kamaszodik a lányom!

kamaszlanyokA mai kamaszlányok az élet minden területét átható szexuális kultúra tehetetlen áldozatai. Sokan egyetértenek ezzel az állítással, egy amerikai szociológus szerint azonban ez inkább csak egyfajta „erkölcsi pánik”, amelynek a legtöbb tinédzser esetében nincs valóságalapja.

Danielle Egan szociológus szerint a pornográfia ugyan hatással van a kamasz fiúkra és lányokra, de ez nem jelenti azt, hogy minden fiú erőszakos partnerré és minden lány áldozattá válik.

Stuart Jeffries egy hét éves kislány aggódó édesapja, aki a lányával éppen a demográfiai adatok szerinti legfélelmetesebb életkor (8-13 éves) küszöbén áll. Már attól dührohamot kap, meséli, ha egy pillantást vet a kiskamasz lányok szüleinek írt tanácsadó könyvek címére, például So Sexy So Soon (Túl korán szexi) vagy a Lolita Effect (Lolita hatás).

Ezek a könyvek mind ugyanarról az ijesztő gondolatról szólnak, hogy a fiatal lányok a promiszkuitás csapdájába esnek: elhanyagolják a tanulmányaikat és könnyűszerrel egy éjszakai bárban rúdtáncosként végzik.

Szerencsére Stuart kislányának egyelőre a legfőbb öltözködéssel kapcsolatos aggodalma, hogy hogyan szerezzen be egy hatalmas szakállat és egy félhold alakú szemüveget, mivel Dumbledore professzorként szeretne fellépni a Könyv Világnapján.

De vajon mi lesz holnap? Valószínűleg minden szülőben ott motoszkál a félelem, hogy az ártatlanságnak hamarosan vége szakad. „A hatás elkerülhetetlen és folyamosan jelen van” - mondja Linda Papadopoulos pszichológus, akit a brit belügyminisztérium 2010-ben azzal bízott meg, hogy a szexualizáció fiatalokra gyakorolt hatásáról írjon tanulmányt. „Beszivárog a mindennapjainkba: bármerre nézek, műmellek és magassarkú cipők vesznek körül. Gyakorlatilag „hiperszexualizáljuk” a fiatal lányokat, mert ezek a külsőségek azt közvetítik számukra, hogy a vonzerejük kizárólag a felturbózott szexualitáson alapul. Ők pedig bármi áron meg akarnak felelni ennek az illúziónak.”

Az internet szintén a pornográfia szolgálatában áll, és arra ösztönzi a fiatal fiúkat, hogy a lányokat szexuális játékszernek tekintsék. Allison Pearson, a Daily Telegraph újságírója egy barátja kislányának szavait idézi. A kislány édesanyja érdeklődésére, miszerint hogy tetszik neki a koedukált iskola, az alábbiakat válaszolta: „A fiúkat muszáj orálisan kielégíteni, különben kiakadnak… és alul le kell borotválni magad, másképp nem szeretik.” Az újságíró így folytatja: „A barátnőm lánya még csak 14 éves és egy nagy tiszteletnek örvendő bentlakásos iskola tanulója.”

Pearson úgy véli, hogy még az elit bentlakásos iskolákban tanuló fiúkra is rossz hatással van az online pornó, mert a „jó családból való úrilányok” megrontására buzdítja őket. „Mi vagyunk az első generáció, akiknek szülőként nemcsak a bennünket körülvevő világtól kell megvédeni gyermekeinket, hanem az online világegyetemtől is, melynek a jelszavát alig ismerjük. A média egyre fiatalabb lányokkal hiteti el, hogy a pornó által inspirált szexualitás a normális és kötelező.” – teszi hozzá Pearson.

Ilyen értelemben a lányok látszólag percek alatt szertefoszló gyermekkora a szülői elhanyagolás eredménye. Ki ne értene hát egyet David Cameronnal, aki a 2010-es parlamenti választások előtt kijelentette, hogy ha rá szavaznak, akkor Nagy-Britanniát „megszabadítja” a kihívó gyermekruháktól és gyermekjátékoktól, és visszaadja a gyermekek gyermekkorát?

Danielle Egan, amerikai szociológus, Becoming Sexual című könyvében azonban megkérdőjelezi a lányok szexualizálása körül kialakult pánikot. Úgy véli, hogy a jelenség sokkal inkább a felnőttek nyugtalanságát jelzi, semmint a valódi helyzetet.

„A szexualizált kislány képe egy valódi szörny, a középosztálybeli, heteroszexuális nőiség szélsőséges megnyilvánulása, és sok konzervatív szerző számára a hagyományos család válságát jelképezi.” - mondja Egan. „A lányok számára azonban ez a szörny nem létezik.”

Egan szerint az adatok nem támasztják alá az erkölcsi pánikot. 1998 és 2008 között ugyanis a tizenévesek fogamzási aránya Nagy-Britanniában 13 százalékkal csökkent a 18 év alattiak, és 11 százalékkal a 16 év alattiak körében.

Habár az elmúlt harminc évben az első szexuális kapcsolatot létesítő fiatalok átlagéletkora lecsökkent 16 – 17 évre, de a serdülő lányok körében végzett vizsgálat alapján a szexuális együttlétek gyakorisága ebben az életkorban nagyon alacsony volt. 47 százalékuk egyáltalán nem vett részt szexuális aktusban, 5 százalékuk pedig csak az orális szexig jutott el. Azoknak a lányoknak a többsége, akik ennyi idős korban már szexuális életet éltek, a párjukkal voltak együtt. Tehát, ha olyan szexista vagy sértő megállapítást szeretne tenni valaki, hogy a mai fiatal lányok mind „romlottak”, a szexuális attitűdökről és életmódról végzett országos felmérés és a Brit Családtervezési Szövetség adatai nem szolgálhatnak alapul.

Egan véleménye szerint az a gond a szexualizációt körülvevő vitával, hogy a lányokat áldozatként tüntetik fel, nem pedig önmagukkal kritikus, érző lényként: „Nem azt mondom, hogy a pornográfiának nincs hatása a fiúkra és a lányokra. Inkább azt szeretném hangsúlyozni, hogy nem minden fiúnak ilyen a hozzáállása, és nem minden lányból lesz áldozat.” - hivatkozik egy kutatásra, amely szerint a pornográfia hozzájárul a nők semmibe vételéhez, és a fiúk nemi erőszakkal kapcsolatos mítoszait (például, hogy „a lány akarta”) erősíti.

Egan szerint a kamaszlányoknak szükségük van erotikára, de más értelemben. Visszaemlékszik kamaszkori önmagára, amikor barátnőjével sminkelték egymást, a Bananarama és a Duran Duran zenéire táncoltak, és szűk farmerbe próbálták belegyömöszölni magukat. Mindezt nem a fiúk kedvéért tették, hanem saját kedvtelésükre. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezek az élvezetek nem voltak érzékiek: a farmer feszülése, a tánc és a rúzs édes íze kétségtelenül erotikus, de Egan emlékeiben mindezek a dolgok tinédzserkori lázadásaihoz, játékaihoz, kíváncsiságához és vágyakozásaihoz társultak.

A lányok szexualitása ritkán jellemezhető így. Sokkal inkább olyan szavak jutnak eszünkbe róla, hogy mérgező, romboló, visszataszító.

2004-ben az NBC és a People magazin közvéleménykutatást végzett a kamaszlányok titkos életéről, és kutatási eredményeiket egy újságcikkben foglalták össze, melynek a következő címet adták: „Vajon az orális szex az új jóéjt puszi?” A kutatás eredményei szerint a válasz egyértelműen nem, mivel a 13 - 16 év közötti fiatal lányok csupán 10 százaléka vesz részt orális szexben. Hasonlóan az Oprah Winfrey Show-hoz, ahol beszámoltak úgynevezett „szivárvány-partikról”, ahol a lányok állítólag a szivárvány különböző színeire festették a szájukat, és orális szexben részesítették a partin résztvevő fiúkat, akik azon vetélkedtek, hogy kinek a pénisze színesebb. Bár végül a jelenség városi legendának bizonyult, kezdetben nagy felháborodást váltott ki.

Bárcsak minden szexuális bántalmazási ügy és a lányok és asszonyok megalázása is városi legenda volna. Tavaly például a The Observer magazinban megjelent egy sokkoló cikk olyan dél-londoni bandákról, ahol a bandatagságért cserébe a fiatal lányokat szexuálisan kihasználták, ide értve a nemi erőszakot is.

Nehéz összegezni, hogy valójában milyen manapság a 21. századi brit kamaszlányok megítélése, mindenesetre Egan teóriája nagyon érdekes. Szerinte a szexualizált lány egy jelkép: a viktoriánus irodalomból ismert bukott nő modern változata, amely nem magáról a szimbólumról, hanem az ezt körülvevő társadalmi állapotokról árulkodik.

Véleménye szerint a jelenség megoldatlan társadalmi problémákat leplez, elsősorban a fehér, középosztálybeli, heteroszexuális társadalmi osztály a bevándorlók feletti aggodalmát, munkahelyeik elvesztésétől való félelmét és fenyegetettségét jelképezi. „A szexualizált lányokról szóló történetek főszereplői túlnyomórészt fehér, középosztálybeli, heteroszexuális lányok. Az az érzése támad az embernek, hogy ez egy metafóra, nem pedig a valóság.” – vallja Egan.

Ezzel Egan egyáltalán nem azt akarja kifejezni, hogy a lányok szexualizálása csupán néhány konzervatív újságíró, becsapott feminista és politikus ármánykodó képzeletének szüleménye. Úgy gondolja, hogy a vállalatok ragaszkodnak a fiatalokról alkotott szexista, rasszista és homofób kép fenntartásához, mert így tudják a termékeiket eladni és márkahűséget indukálni. A szexista kizsákmányolás és a szexuális erőszak is létező fogalmak. Viszont a lányokat áldozat szerepbe kényszeríteni egy nagyon káros, hamis üzenet.

A szexualizált lányok a mai társadalom félelmeinek megtestesülései. Rájuk vetítjük valamennyi szorongásunkat, mert olyan kevés biztos dolog van a körülöttünk lévő világban. Így hát továbbra is sokkal kézzelfoghatóbb dolog a fiatal lányok erkölcseire vigyázni, ezért így is teszünk.

 

Szerző: Ignácz Judit

Forrás: Guardian

foto:sxc.hu

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.