Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Ébresztő Társadalmunk betegsége: a nemi erőszak
2012. április 27., péntek 22:00

Társadalmunk betegsége: a nemi erőszak

Írta:  Kocsis Anita

violenceEgy 16 éves marokkói lány öngyilkossága kapcsán derült fény egy meglehetősen vitatott bírói gyakorlatra a Közel-Keleten, miszerint a nemi erőszak áldozataivá vált nőket több esetben is férjhez kényszerítették a rajtuk erőszakot tevő férfiakhoz.  A helyzet Magyarországon egészen más, erről kérdezte a Humana Magazin Dr. Spronz Júliát, a Patent Egyesület munkatársát.

Mennyire jellemző Magyarországon, hogy a nemi erőszak áldozatával méltányosan bánjanak az eljárás közben?

Egyáltalán nem jellemző, még úgy sem, hogy a hozzánk fordulókat igyekszünk felkészíteni – pszichológust és megfelelően képzett jogászokat biztosítunk – viszont az eljárás még így is nagyon megviseli a nőket.

 Mire lehet számítani a tárgyaláson?

A vádlott stratégiája a védekezés helyett a támadás, ami abban nyilvánul meg, hogy darabjaira szedik az áldozat múltját, kezdve a gyerekkortól a szülőkön át. Jellemző pertaktika például a nők korábbi szexuális kapcsolatainak felhánytorgatása, és az áldozatot kurvaként beállítani.

Az ember pedig azt hihetné, hogy az 1960-as, ’70-es évek szexuális forradalma után már nem számít bűnnek a szeretkezés és annak élvezete a nők esetében sem. Létezik statisztika a nemi erőszak áldozatainak nemére vonatkozóan?

Igen, van neme a szexuális erőszaknak. Jo Lovett és Liz Kelly 2009-es Different systems, similar outcomes című tanulmánya is alátámasztja ezt. E szerint a szereposztás, nők – áldozatok; férfiak – elkövetők. Ráadásul a nemi erőszak strukturális erőszaknak minősül, azaz olyan bűncselekménytípus, amelyet a társadalom tagjai hallgatólagosan támogatnak. Ezt pedig kétféleképpen lehet elérni: darabokra szedik az áldozat múltját vagy magát a cselekményt maszatolják el, mintha nem is lett volna az erőszak…

Mi lehet ennek az oka? Miért az áldozatot, a nőket hibáztatják a nemi erőszakért, elvégre nem ők követték el a tettet?

A végső cél az, hogy a nemi erőszak ne legyen büntetendő cselekedet. Egy patriarchális társadalomban a nők alárendelt szerepet töltenek be, ezzel akarják biztosítani a status quo-t. Természetesen civilizált ország nem engedheti meg magának, hogy ne legyen nemi erőszak elleni törvénye, de annak ellenére, hogy ezt jogszabályban deklarálják, mindent megtesznek, hogy a patriarchális társadalom fennmaradjon.

Az esetek mekkora hányada jut el a feljelentésig?

Nagyon kevés, Magyarországon a legkevesebb a feljelentések száma, ugyanakkor a legnagyobb arányú az elmarasztaló ítélet. Ennek oka, hogy azok az ügyek kerülnek előtérbe a rendszerben, amelyek tuti befutók, azon esetek, amikor idegen követi el a tettet például közterületen. Viszont az esetek 2/3-ban ismerős az erőszaktevő.

Ezekben az esetekben mekkora a média, illetve a médiumok felelőssége?

A média a hatályos társadalmi rend kiszolgálója, nem érdeke bolygatni a status quo-t. Nem véletlen. A bulvár szokta előhozni ezt a témát, de még a híradókban is a mítoszokat és sztereotípiákat erősítik. Ezekkel a tévhitekkel kell felvenni a harcot, mind a médiában, mind pedig a bíróságokon. Előbbiben javult valamennyit a helyzet, utóbbiban azonban sajnos egyelőre nem mutatkozik változás.

Ön azt mondta egy interjúban, hogy aki megkapja az első pofont, az már egy ideje bántalmazó kapcsolatban él. Léteznek olyan programok, amelyek megtanítják a nőket, illetve az embereket arra, hogy felismerjék a bántalmazás jeleit, mielőtt túl késő lenne?

Igen, valóban az első pofont egy lelki, szóbeli bántalmazás előzi meg, melynek célja, hogy lerombolja az áldozat önbizalmát. Sajnos nem létezik állami, becsatornázott program a megelőzésre, viszont a NANE kifejlesztett egy képzést, hogy a bántalmazó kapcsolat jeleit időben fel lehessen ismerni. Például amikor kritizálják párjuk barátait vagy a ruhatárát, illetve már a második randin megkérik a kezét vagy javasolják az összeköltözést – egyik sem önzetlen cselekedet, hanem a hatalomgyakorlás eszköze. Ilyenkor kellene elkezdeni belül riadót fújni, mert nagy valószínűséggel nem a rózsaszín köd bűvöletében mondja ezeket a dolgokat a másik fél. Ezek és még számos más jel és megvitatandó kérdés szerepel a NANE képzésében, ami segíthet a nőknek messze elkerülni az első pofont. Tudatosítani kell, hogy az elsődleges felelősség nem az áldozaton, hanem az államon van, aminek feladata, hogy megvédje a segítséget és védelmet kérőket, nem pedig hogy megalázza az áldozatokat.


Kapcsolódó tanulmány:  pdfDifferent systems, similar outcomes?3.97 MB

foto:sxc.hu

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.