Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Ébresztő Laza Kekic: Demokrácia – feszítő hatások 2011-ben
2012. január 26., csütörtök 19:44

Laza Kekic: Demokrácia – feszítő hatások 2011-ben

Írta: 

 

2011 egy különösen nyugtalan év volt, amit a fejlett világban az egyéni adósságválság és gyenge politikai hatalom, a Közel-Kelet és Észak-Afrika arab országaiban drámai politikai fordulat és konfliktus, a világ sok pontján pedig növekvő társadalmi feszültség jellemzett. Fontos fordulatok történtek az évben a demokrácia vonatkozásában, így például a demokratizálódási folyamatok váratlan megjelenése vagy éppen fennmaradó elutasítása a világ bizonyos részein.

democracyEzt a vegyes képet tükrözik az Economist Intelligence Unit, a The Economist című londoni gazdasági lap elemző központjának 2011-es évre vonatkozó demokrácia-indexének eredményei is. Az index öt különböző kategória – úgy, mint a választási eljárás és pluralizmus; polgári szabadságjogok; a kormány működése; a politikai részvétel és a politikai kultúra - 60 indikátorának összegzéséből áll.

Az országok, eredményeik alapján négy típus valamelyikébe sorolhatóak: „teljes demokrácia”, „törékeny demokrácia”, „hibrid rendszer” és „autoriter rendszer”.

A 167 vizsgálatba bevont országból 48-ban romlott a demokrácia állapota, 41-ben fejlődött, és 14 országban változatlan maradt. Nem meglepetés, hogy a lista csúcsán olyan jómódú országok állnak, mint az észak-európai államok, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland. Érdekes módon az első nyolcban nincs euró-zóna tagország.

Észak-Korea, a maga 167. helyével a lista alján található.  A világ leginkább elnyomó, autoriter rendszerei közé tartozik továbbá Szíria, Irán, Mianmar, Szaúd-Arábia, Türkmenisztán és Üzbegisztán.

A legtöbb régióban a demokrácia átlagos szintje alacsonyabb volt 2011-ben, mint 2010-ben volt, folytatva az évek óta tartó nyilvánvaló negatív trendet. Visszaesés mutatkozik Észak-Amerikában, Nyugat-Európában, Kelet-Európában, Ázsiában és Latin-Amerikában egyaránt. A Közel-Keleten és Észak-Afrika arab országaiban, továbbá a Szaharától délre eső afrikai térségben tapasztalható az alacsony szintről egyfajta elmozdulás a pozitív irányú változásoknak köszönhetően, jóllehet mind a két esetben az autoriter rendszerek dominálnak továbbra is.

Egy egyébként sötét kilátásokkal induló évben az arab világban hirtelen feltűnő, a demokratikus fordulatért küzdő mozgalmak mutatták meg, hogy a demokrácia eszme még mindig kitartó, népszerű vonzerejét. Sokan várták emiatt a demokratizálódás új hullámának elindulását is. Hamar nyilvánvalóvá vált azonban, hogy a tunéziai és egyiptomi felkelések nem ismétlődnek meg olyan könnyen máshol, így a demokrácia egy bizonytalan lehetőség maradt több közel-keleti és észak-afrikai arab országban, ahol a kormányzat a felkelések elfojtásához folyamodott, vagy csupán formális változásokat valósított meg.

Tunézia azonban egyedülálló sikertörténetté vált. Nem csak az Arab Tavasz mozgalma indult innen, de a legnagyobb eredményt is ez az ország érte el a demokratizálódás terén. 2011-ben Tunéziában tapasztalható a legnagyobb előrelépés a demokrácia–index alapján: 53 helyet ugrott előre a listában a 92. helyre.

A demokrácia eróziója Európában

Máshol az általános kép 2011-ben a demokrácia-szint visszaesése volt, különösen Európában. Nyugat-Európában hét országban tapasztalható romlás az eredményekben 2011-ben, és egyik országban sem mutatkozott fejlődés. Ennek fő okai az euró-zóna válságának hatásaihoz, illetve az arra adott válaszokhoz kapcsolódóan megjelenő jelenségek: a szuverenitás és a demokratikus elszámoltathatóság csökkenése. Öt állam, amelynek eredményeiben visszaesés tapasztalható euró-zóna tagállam - Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Írország. A leginkább két országban drámai a helyzet - Görögországban és Olaszországban -, ahol demokratikusan megválasztott vezetők helyét technokrata irányítás vette át az évben.  Néhány országban továbbá az irányvonalak meghatározása nem a nemzeti jogalkotás kezében van, hanem valójában a hivatalos hitelezőkében.

Kelet-Európa államainak helyzete szintén aggodalomra ad okot. 2011-ben a régió országainak több mint egyharmada alacsonyabb eredményt ért el a demokrácia-szint mérésénél, mint 2010-ben, és mindez a 2008-2010 közötti időszak egyébként is nagy visszaesését követően következett be. Oroszország autoriter rendszerré történt leminősítése a visszafejlődés hosszú folyamatát tetőzte be. Ukrajna és Magyarország szintén jelentős visszaesést mutat.

A politikai kilátások Európa számára nyugtalanítóak. Az európai együttműködés súlyosan fenyegetett . A szigorú takarékosság, az újabb recesszió 2012-ben, a magas munkanélküliség, és a kevés jel a beinduló növekedésre, egyaránt kihívások elé állítják az európai politikai intézmények rugalmasságát.

Az amerikai demokráciát viszont a politikai színtér polarizáltságának mélyülése, a katasztrófapolitika, és a politikai bénultság miatt érik negatív befolyásoló hatások. Az USA és az Egyesült Királyság egyaránt a „teljes demokrácia” kategória alján helyezkedik el. A tiltakozó megmozdulások erősödése, továbbá a kormány működési nehézségeinek erősödése figyelhető meg ezekben az országokban.

Vegyes kilátások

A fejlett világban megfigyelhető trendekhez képest reménykeltőbbek a demokrácia kilátásai a feltörekvő piaccal rendelkező országok többségében. A gazdasági válság nem vezet feltétlenül politikai visszafejlődéshez, sokszor éppen a változás motorjaként szolgál.  A demokratizálódás természetesen nem azt jelenti, hogy az ezidáig autokratikus berendezkedésű államok azonnal egy teljesen jól működő, konszolidált demokráciába fordulnak át. A demokrácia többet jelent ugyanis a szabad választások megtartásánál, megköveteli egy sor mögöttes intézmény fejlődését, és a gondolkodás átalakulását is. A demokrácia folyamata sok időt vesz igénybe. De még a tökéletlen, vagy törékeny demokrácia is sokkal jobb, mint a  tekintélyelvű rendszerek működése.

Forrás

Összefoglalta: Horváth Gabriella

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.