Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Civil Zöldítés és zöldülés
2010. máj. 12., szerda 23:23

Zöldítés és zöldülés

Írta:  Somogyi Dóri, Varga Norbert

A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartásformák elősegítése, az ember-természet kapcsolat bemutatása, értelmezése, valamint a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. Így szól a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület definíciója.
A fogalom értelmezésében, és további a környezeti neveléssel kapcsolatos kérdéseink megválaszolásában Jagodics Edit sietett segítségünkre a Zöld Fiatalok Egyesületétől.


A ZöFi szerint van a fentiekben felsorolt célok között olyan, amire azt mondhatjuk, hogy különösen fontos, és arra mindenképp több hangsúlyt kéne fektetni? Van-e olyan meg nem említett cél, amivel kiegészítenék a fentieket?
A ZöFi-nek tetszik a Környezeti Nevelési Egyesület definíciója. Mi a magunk részéről sok más magyarországi civil kezdeményezéshez hasonlóan aktívan igyekszünk tenni valamit az ügy érdekében. Saját kreativitásunk mozgósítása által, akcióinkkal, rendezvényeinkkel, kiadványainkkal, oktatási programjainkkal próbáljuk ráirányítani a közvélemény és az ezt formálók figyelmét a legkülönbözőbb ökológiai és társadalmi kérdésekre, problémákra, illetve az ezekre adható innovatív „zöld" válaszokra.
Számunkra a hagyományos európai zöld értékrendszer teljes skálája egyidejűleg fontos. Így a „klasszikus" környezet/természetvédelmi profil mellett ugyanilyen súlyúnak tekintjük a jogvédelem (jogegyenlőség, kisebbségvédelem, anti-diszkrimináció); a méltóságvédelem (társadalmi szolidaritás, esélyegyenlőség) és az erőszak-ellenesség (antimilitarizmus, erőszakmentes családi és közösségi lét) kérdésköreit. Alapelvünk, hogy hosszú távon a környezeti és társadalmi kérdések kezelése csakis a kettő közötti szerves összefüggések felismerése által lehetséges.

A környezettudatos nevelés egy élethosszig tartó folyamat, így az életkori sajátosságok nagyban befolyásolják. Már életünk első három éve meghatározó a környezettel való kapcsolatunk kialakításában, ugyanis ekkor különül el az Én és nem-Én (vagyis a Környezet) fogalma. Az óvodában is egyre nagyobb szerepet kap a környezeti nevelés, sőt sokan ebben látják az óvodai nevelés vezérfonalát. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja is a következőt mondja ki: ,,Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságra építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről." A kisgyermekkorban elkezdett környezetbarát életmódra nevelés így hiába a legalsó lépcsőfok ebben az élethosszig tartó folyamatban, mégis a legfontosabb, hiszen érzelmi úton, ideális esetben a család bevonásával történik a minket körülölelő világ felfedezése.


Milyen módszerekkel és mennyire van lehetőség a gyerekek fejlesztésére a ZöFi környezeti foglalkozásai, programjai alatt, hiszen fiatalkorban a családi minta a legmeghatározóbb. Mik a tapasztalataik? A családok partnerek, igényük is van arra, hogy gyermeküket környezetbaráttá neveljék, ők is hozzák az egyesülethez a gyerekeket, érdeklődnek, vagy sajnos nem beszélhetünk többségében környezettudatos családokról?
Velünk általában egy-egy iskolai osztály egyszer vagy kétszer találkozik. Ellátogatnak hozzánk a Tükörben a Világ kiállításra, vagy mi megyünk az iskolába egy játékos környezetvédelmi foglalkozást tartani. Olyanok vagyunk, mint egy egyszeri intenzív kapszula. Nyilvánvalóan ez a rövid találkozás nem alkalmas arra, hogy a családi mintákat felülírja. De megmutatunk valami újat, valami inspirálót. A mi foglalkozásainkat zömében huszonéves önkéntesek tartják. Őszintén kíváncsiak a gyerekek véleményére, és kiállnak olyan értékek mellett, amiben mélyen hisznek. Ez sokszor igen erős élmény számukra.

Az iskolákban sokszor nehezebb a dolga a pedagógusoknak, mert itt tanórákról, tantárgyakról kell beszélnünk. Helyes is a többes szám, hiszen egyetlen tantárgy úgy tűnik nem képes arra, hogy magába foglalja a környezeti nevelés komplexségét, ami természettudományi, társadalomtudományi, technikai-életviteli, művészeti, test- és egészségnevelési témákból ugyanúgy építkezik. Éppen ezért a NAT műveltségi területeken átívelő nevelési szempontként jelöli meg a környezeti nevelést. Magyarországon a környezetvédelmi szemlélet azonban a természettudományok felől indult el, és ez az oktatásban is meglátszik: a közvélekedés szerint a környezeti nevelés csupán a biológia- és a földrajztanárok feladata.

A ZöFi-nek a hozzájuk kerülő gyerekek, fiatalok előzetes tudása alapján mi a véleménye a környezeti nevelés erősségéről az oktatásban? Jobb lenne tovább próbálkozni azzal, hogy több tantárgy együttesen oldja meg a környezeti nevelés feladatát, vagy célszerűbb lenne egy külön tantárgy (pl.: Környezetvédelem, Ember és környezet, Ember és társadalom) bevezetése a felsőbb évfolyamokon?
Mind a horizontális rendszernek, mind a külön kinevezett tantárgynak megvannak a maga előnyei. Legfontosabbnak a pedagógusok hozzáállását, képzettségét és hitelességét tartom. Ha a tanár kellőképpen nyitott, ha jó példát mutat életmódjával (például kerékpárral jár az iskolába); ha van energiája inspiráló programokat szervezni (természetjárás vagy éppen egy vegán főzőcske); ha inspirálni tudja őket arra, hogy maguk is aktivizálódjanak; ha az oktatásban kooperatív eszközöket alkalmaz és ezáltal a gyerekek megérzik, milyen is egy jó csapatban lenni, akkor jó úton halad.
A programjainkon résztvevő gyerekek tudásában nagy a szórás, vannak rendkívül tájékozott és elkötelezett ifjak, de vannak persze „se kép, se hang” típusú csapatok is. Vagy éppen olyanok, amelyekben nagy az ellenérzés. Például egy vendéglátóipari szakközépiskolában az élelmiszerek környezeti kérdésekről beszélgettünk, és ott a bio szitokszónak számított.

Tehát akár egy, akár több tantárgy is játszik szerepet a környezettudatos magatartás elsajátításban, ha magának az iskolának a légköre nem környezetbarát, nincsenek erre épülő hagyományai, akkor semmit nem érnek. Kiemelten fontosak viszont a tanórán kívüli foglalkozások is, mint a különböző intézménylátogatások, erdei iskolák, a témával kapcsolatok vetélkedők szervezése, papírgyűjtés, elemgyűjtés, a mostanában divatos kupakgyűjtés szorgalmazása, környezet- természetvédelemmel foglakozó szervezetekkel való kapcsolattartás, közös programok szervezése.

És ha már itt tartunk, tudnának-e ajánlani nekünk párat a közeljövőben tartandó gyerekeknek, fiataloknak szóló programjaik közül?
Környezeti nevelési tevékenységünk egyik legkiemelkedőbb eleme a Tükörben a Világ kiállítás. A tárlat május 16-ig megtekinthető az Iparművészeti Múzeumban, és a nagy sikerre való tekintettel lehetséges, hogy két héttel meghosszabbítják a nyitva tartást, ez a napokban dől el. Ősztől országos körútra indul, melynek Szentes és Pécs lesznek az első állomásai.
A kiállítás központi kérdése: Mire van szüksége egy emberi lénynek, és ennek mi a hatása a környezetére? A kérdésre válaszul tíz izgalmasan berendezett szobát készítettünk, minden egyes szoba kapott egy nevet: Tudás. Túlélés. Választás. Alkotás. Identitás. Pihenés. Biztonság. Szeretet. Álom. Részvétel.
A foglalkozás során a kiállításra látogató gyerekekkel ember és természet kapcsolatáról, legfontosabb értékeinkről, választási lehetőségeinkről beszélgetünk.

Bővebb információ a programról a www.tukorbenavilag.hu honlapon található.

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.