Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Civil Harc az antiszemitizmus ellen
2013. augusztus 15., csütörtök 22:00

Harc az antiszemitizmus ellen

Írta:  Kocsis Anita

forbiddenNemrég nyilvánossá vált, hogy a Tett és Védelem Alapítvány megállapodott a magyar kormánnyal, hogy figyelemmel kísérjék a hazai antiszemitizmust. A szervezet vezetőjét, Bodnár Dánielt kérdezte a Humana magazin a megállapodás elméleti hátteréről, a várható gyakorlati megvalósításról, valamint arról, hogy a magyar jogszabályi és intézményi feltételek vajon optimálisnak tekinthetők-e a gyűlölet-bűncselekmények elbírálása során.

  Miért éppen Önökkel állapodott meg a magyar kormány?

A mindenkori magyar kormánynak már nagyjából nyolc éve kötelezettsége áll fenn, amelyet részben az EU, részben az EBESZ direktívái alapján kellene végrehajtania, miszerint a gyűlölet-bűncselekményeket, különös tekintettel az antiszemita cselekményekre és jelenségekre, tudományos megalapozottsággal és alapossággal monitorozza. A meghirdetett programunk egyik kiemelt része a monitoring tevékenység. Már nagyjából nyolc hónapja az előkészítő munkálatokon dolgoztunk, amikor a magyar kormány április hónapban megkeresett minket és érdeklődött, hogy tudnánk-e ezt a tevékenységet az EBESZ ajánlásai, standardjai alapján végezni. Alapvetően a monitoring tevékenységek módszertanában vannak a különbségek. Természetesen a korábban megfogalmazott, és magunk számára kötelezővé tett standardok alapján is végezzük ezt a tevékenységet, miközben az EBESZ standardokat is beépítettük a monitoring tevékenységünk elvi alapjaiba.

Hogyan működik a monitoring rendszerük?

Egy nagyjából öt fős belső munkatársi csapat foglalkozik a négy legfontosabb területtel; ezek alatt a nyilvános és a politikai megnyilatkozásokat, a rongálásokat, valamint a fizikai atrocitásokat kell érteni. Ezeken a területeken aktívan, gyakorlatilag nyolcórás munkaidő keretében követik a forrásokat, amelyek a nyomtatott és elektronikus sajtónak, az ügyészségnek, bíróságoknak, illetve a rendőrségnek a vonatkozó nyilvános kimutatásai.

Mi a helyzet a közvetlen bejelentésekkel?

Működtetünk egy forródrótot az (+36  1)51 00 000 számon, ez az egyik elsődleges forrásunk. A közvetlenül hozzánk érkező megkereséseknél a legfontosabb elemezni azokat és megállapítani, hogy valóban kimerítik-e a gyűlölet-cselekmény kategóriáját.

Mit értenek antiszemita jelenségkör alatt?

Erre vonatkozóan nagyon pontos definíció olvasható a nemzetközi szakirodalomban. Mint ahogy az előbb is említettem négy alapesete van a gyűlölet-cselekményeknek: a nyilvánosságban elhangzó, a politikai jellegű, a rongálás és a fizikai erőszak. Alapvetően két nagy csoportba lehet ezeket osztani: a verbális és a fizikai jelenségek csoportjába. Magyarországon az utóbbi típusú jelenségből, hála istennek, relatíve keveset detektálunk. Ami a verbális cselekményeket illeti azok bonyolultabbak, , mert a jelenlegi jogi környezet problematikus, illetve a jelenlegi környezet által rendelkezésünkre bocsátott definíciókkal bizonyos problémák vannak.

Mit ért ez alatt?

A jelenlegi magyar jogrend igazodva az Európában és részben az Egyesült Államokban alkalmazott jogértelmezéshez azt állítja, hogy közösség elleni izgatásról, gyűlöletkeltő magatartásról csakis és kizárólag akkor beszélhetünk, ha közvetlen összefüggés van egy verbális aktus és egy ahhoz köthető fizikai aktus között. Ez egy nagyon problematikus állítás, főleg úgy, hogy Magyarországon a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos bírósági gyakorlat nagyon-nagyon egyenetlen minőségű. Ezért mi a saját standardjaink alapján kategorizáljuk ezeket a cselekményeket. Minden olyan cselekedetet, amely az emberi méltóság ellen irányul, azt gyűlölet-bűncselekményként tartunk nyilván.

Milyen feladatai vannak az alapítványnak a megfigyelésen kívül?

Van egy jogsegélyszolgálatunk, ennek két ága van. Az egyik a hozzánk beérkező antiszemita cselekményekkel kapcsolatos jogi segítségnyújtás. Az alapítvány saját költségén és saját apparátusával minden megalapozott bejelentéssel hozzánk forduló áldozatnak jogi segítséget nyújt. A másik része pedig az általunk észlelt bűncselekmények kapcsán a folyamatos jogi eljárás indítása. Jogi apparátusunk folyamatosan feljelentésekkel próbálja azt a kritikus tömeget elérni, ami már nem megkerülhető. Alapítványunk az elmúlt négy hónapban 25 feljelentést tett, ezeknek a feljelentéseknek a 80 százaléka a magyar parlamentben, nagy nyilvánosságban elhangzott gyűlölet-bűncselekmény kategóriájába tartozik. Miután az ügyészség befogadja a feljelentést, tehát az eljárás a nyomozati szakaszból átkerül a büntető szakaszba, a képviselők mentelmi jogát automatikusan megvonják. Így ezzel a továbbiakban nincs teendőnk.

Ha már itt tartunk, mit gondol az új Btk.-ról? Mennyire hatékony?

A jelenlegi magyar szabályozás a gyűlölet-bűncselekmények szankcionálására vonatkozóan magában és egészében harmonikusan igazodik az Európában bevett gyakorlathoz. Problémát a jogalkalmazás jelent, tehát az előzetes ügyészségi szakaszon, a másik pedig a gyűlölet-bűncselekmény rendőrségi eljárással kapcsolatos szakaszán. Nem nagyon lehet tudni, hogy a rendőrség munkatársai teljes körűen felkészültek-e, kellő szakmaisággal rendelkeznek-e ezekkel a cselekményekkel kapcsolatosan. Ennek kapcsán elindítottunk egy programot, amely 2014 szeptemberétől kerül bele a rendőrség, illetve a rendvédelmi szervek közép- és felsőfokú oktatásával foglalkozó intézmények szakmai programjába, amelyben kifejezetten a gyűlölet-bűncselekmények azonosításával, felismerésével és az ahhoz tartozó rögtön alkalmazható protokollal kapcsolatos oktatás kialakítását szolgálja. A program első vitája szeptemberben várható.

A megfigyelés mellett, hogyan tudnak átfogó képet alkotni az antiszemitizmus helyzetéről Magyarországon? Mit gondol, hozzávetőlegesen mekkora tömegeket érint az antiszemita felfogás?

Amint rendelkezésünkre áll egy tudományos apparátus, akkor tudunk erre és az ehhez hasonló érdemi kérdésekre válaszolni. El fogunk végezni egy nagyon átfogó, reprezentatív kutatást is. Ez az elkövetkező év során várható és utána minden évben meg kívánunk ismételni egy zsidóság attitűd-kutatást, ami nem történt meg Magyarországon az elmúlt 17 évben.

Tevékenységüket hogyan támogatják?

A kormány nem finanszírozza az alapítványt, a kormány csak a működés egy részét finanszírozza, ami az EBESZ-nek vállalt kötelezettségek átvállalását fedezi. A kormánynak egy autonóm civil szerveződés működésébe, belső szabályzatába, döntéseibe semmilyen formában nincs és nem is lehet beleszólása. A kormányfinanszírozás a teljes keretösszeget 42,5 millió Ft. Ez magában a teljes működésünknek az egyharmadát fedezi, nagyjából 120 millió forintra jön ki a jelenleg kiszámolt működési költség. Nyilvánvalóan ez az alsó határ, amit forrásokkal gyakorlatilag a végtelenségig lehetne duzzasztani. Arra szeretném a figyelmét felhívni, hogy ez az egész a társadalom számára is fontos ügy, amelyben nem elhanyagolható a zsidó közösségek szerepvállalása és öngondoskodása sem.

 

foto:sxc.hu

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.