Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Civil A bankok jövője, a jövő bankjai – Ökobankok és fenntarthatóság a pénzügyekben
2010. február 18., csütörtök 00:00

A bankok jövője, a jövő bankjai – Ökobankok és fenntarthatóság a pénzügyekben

Írta:  Prinz Dániel
A világon szinte mindenhol alapvető elvárás, hogy a cégek felmutassanak valamiféle társadalmi felelősségvállalást, ezáltal ellensúlyozzák a piaci verseny és termelés a gazdasági szférán túlmutató hatásait. Az úgynevezett Corporate Social Responsibility (CSR) programok is ezért jöttek létre, de a kritikusok szerint a vállalatokat csak az önreklám mozgatja, és e kezdeményezések valós hatása elenyésző. A CSR típusú elképzeléseknél tovább mennek az olyan szerveződések, amelyek már nem a piaci szereplők által megtermelt profit egy kis részének társadalmilag hasznos felhasználását tűzik ki  célul, hanem egybekötik a piaci tevékenységet a társadalmi hasznossággal, és a kapitalista paradigmán belül kínálnak érdemi változásokat. Elég jól ismert például a méltányos kereskedelmi (fair trade) mozgalom vagy a mikrohiteleken alapuló fejlesztési programok, de ide tartozik az etikus, ökologikus, fenntartható banki gyakorlat elterjesztése is.

Az ökobankok azon a felismerésen alapulnak, hogy hiába vagyunk a mindennapi életünkben környezettudatosak és társadalmilag felelősek, ha nem tudjuk, hogy mi történik a befektetett pénzünkkel. Egy átlagos bank a náluk elhelyezett pénzt olyan befektetésekre használja fel, amelyek nem feltétlenül felelnek meg azoknak az elvárásoknak, amelyeket egyébként esetleg magunkkal szemben támasztunk. A lakosság által betétként elhelyezett megtakarításokat a bankok hitelek nyújtására és befektetésekre használják, gyakran nem követhető módon. Még ha például feltételezzük is, hogy egy magyarországi bank nem is fektet be közvetlenül fegyvergyártással foglalkozó, vagy gyermekrabszolgákkal dolgoztató cégekbe (remélhetőleg ilyenek nem működnek Magyarországon), különböző befektetési alapokon keresztül és külföldi cégek részvényeibe fektetve áttételesen ez szinte elkerülhetetlen. Még ennél is jellemzőbb azonban, hogy környezetkárosító hatású szektorokban helyezik el az összegeket. Magyarország legnagyobb cége a MOL, amely fosszilis üzemanyagokkal foglalkozik, és így jelentős közvetlen és közvetett környezetromboló erőként van jelen.

Ezzel szemben az alternatív ökobanki gyakorlat a helyi, zöld, fenntartható kezdeményezések finanszírozásában való részvétel, a direkt társadalmi felelősségvállalás. Ez első lépésként kizárja a társadalomra és a környezetre negatív hatást gyakorló szektorok finanszírozását, második lépésként pedig pozitív szűrőt állít fel a civil szféra társadalmilag hasznos kezdeményezései, a környezetbarát fejlesztések és más pozitívnak ítélt gazdasági tevékenységek számára. Jellemző még, hogy a megszokott banki gyakorlattal szemben nem a profit az elsődleges cél, hanem a fenntarthatóság és a pozitív társadalmi hatás.

Ezek a kezdeményezések lokálisak, és a jelen pillanatban még marginálisnak számítanak, Magyarországon pedig még csak tervezés alatt áll egy új fenntartható bank, bár léteznek már etikus bankokat összefogó európai szervezetek. A legfontosabb hatás azonban független ezeknek a hitelintézeteknek a mérlegfőösszegétől: az ökobankok a jelenlétükkel felhívják az emberek figyelmét a tudatos befektetések jelentőségére, ezáltal ösztönözve őket, hogy akár a kereskedelmi bankok befektetési alapjain keresztül is folytassanak fenntartható pénzügyi gyakorlatot. Ez pedig nyomást gyakorol a “mainstream” pénzintézetekre, amelyek ma már egyre gyakrabban jelennek meg ilyen befektetési eszközökkel a piacon.

 

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.