Magyarországon menekültügyről beszélni sokadrangú kérdés. A nagy hullámok elkerülik az országot, és aki mégis erre jön, csak átutazóban van. Nem vagyunk célország, az éden tőlünk nyugatabbra fekszik, elenyésző azok száma, akik itt kérnek menedékjogot. Éves szinten is csupán háromszáz külföldi kap védelmet, jogot szerezve a hosszú távú tartózkodásra. Idáig eljutni azonban nem egyszerű feladat, ennek az utazásnak a hátterét, a magyar menekültügy jelenlegi állapotát és a társadalmi integráció nehézségeit kívánja bemutatni ez az írás.
2012. január 1-jén lép hatályba a nemdohányzók védelméről szóló törvény. A zéró tolerancia elve értelmében a füstölgők az utcára kerülnek. Tilos lesz a dohányzás ugyanis a zárt helyeken: nemcsak a munkahelyeken és a közintézményekben nem lehet majd rágyújtani, de a vendéglátóhelyeken sem.
Magyarországon egészen tavaly decemberig nem sokan foglalkoztak nemzeti drogstratégiával. Nagy port kavart ugyanis, amikor Téglásy Kristóf, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Ifjúságügyi Főosztályának vezetője bejelentette: felmentették állásából Portörő Pétert, a nemzeti drogkoordinátort és három másik munkatársát. A bejelentést követően a Kábítószer Koordinációs Bizottság (KKB) civil delegáltjainak jelen lévő tagjai távoztak az egyeztetésről, ezzel is kifejezve tiltakozásukat.
Fülöp 41 éves, Gyerekeknek vezet különféle foglalkozásokat. Vagyis csak vezetett. A munkája jelentette egyben a hivatását is, szenvedélyes előadásai magával ragadták a gyerekeket. Párhuzamosan több könyvet olvas éjszakánként és az alkotás minden fázisa boldogsággal tölti el, bármiről is legyen szó). Fülöp harminc éves volt, amikor először vállalta fel a barátai előtt, hogy szexuálisan is vonzódik a kisfiúkhoz.
A vállalatok társadalmi felelőssége CSR – Corporate Social Responsability – az Európai Bizottság megfogalmazásában azt jelenti, hogy a vállalatok önkéntes alapon üzleti tevékenységükbe integrálnak társadalmi és környezetvédelmi célkitűzéseket is, és ezen elvek mentén alakítják kapcsolataikat érintettjeikkel. A CSR tulajdonképpen egy paradigmaváltás, amikor a vállatoknak fel kell ismerniük, hogy többek mint egy profitmaximalizáló képződmény, a társadalom részévé váltak.
A segítségnyújtásra való hajlam az emberi jellem velejárója. Évezredek óta bennünk van, hogy segítünk bajba jutott embertársainkon. A jótékonyság önkéntes segítségnyújtást jelent, ebbe a fogalomkörbe nem csupán a pénzbeli támogatások és egyéb adományok tartoznak bele, hanem az önkéntesség is, hiszen segíteni nem pusztán anyagi hozzájárulással lehet. Hogy milyen erejű és intenzitású a társadalmi szerepvállalás, az több dolog függvénye. Elsősorban történelmi, politikai és vallási tényezők befolyásolják. Összességében elmondható, hogy ha szeretünk segíteni, annak különféle motivációi lehetnek. A magyar társadalomban a jótékonykodás, beleértve az adományozást és az önkéntes tevékenységet is, legfőbb motivációja a szolidaritás érzése, emellett a közösséghez való tartozás és tudásszerzés játszik még fontos szerepet.
