Back Ön itt van: Programok Legyél Te is tudósító! Pótnagyi center - Az Otthon Segítünk Alapítvány önkéntesei
2011. november 16., szerda 12:04

Pótnagyi center - Az Otthon Segítünk Alapítvány önkéntesei

Tizenhat éve dolgozom a gyermekvédelem erdejében, látom a Nagy Tölgyfa erősségeit. Tudom, ágai hol sűrűsödtek össze átláthatatlan esőerdővé, és hol vékonyodtak el. Tudom, hová nem lehet mászni, mert még a legkisebbek alatt is leszakadhat. Ha egymás kezét fogva körbeálljuk, akkor látjuk  csak meg, hol kell erősíteni, vagy átcsoportosítani, kinél kell támogatni, vagy kicsit ereszteni. A gyermekjóléti alapellátás a széles törzs. Ezt kell még erősebbé tenni, hogy kibírja a súlyt, ami ránehezedik.

potnagyi centerAmikor megszülettek a gyerekeim, rájöttem, hogy kliens vagyok én is, csak hát nem az általam tanult és tapasztalt fajtából. Kevés a kezem, kevés az időm, és sokszor gyenge az idegrendszerem. Ember vagyok, az érzelmeit megélő és kimutató fajtából. Eljött az „és rajtam ki segít?” ideje. Persze aztán egy percre sem hagyott cserben a megoldási stratégiám, a baráti köröm, mely a játszótéri sorstársakkal csak egyre nőtt. A mai napig erős bástyáim ők.

A kérdés azonban bennem maradt, a lehetetlennek látszó küldetés érzésével együtt, így a munka világába történő reintegrációm egyik első lépése már a probléma megoldása felé terelt. Primer prevenció. Segítsük azokat az anyákat, akik kicsi gyerekeket nevelnek, hogy minden napjuk öröm legyen és lebegés! Vegyünk le a vállukról terheket olyan emberek segítségével, akik stabil egzisztenciájuk – és szülői tapasztalatuk - mellett kevésnek és hasztalannak érzik napjaikat: szeretnének adni- az önzetlen segítségnyújtás öröméért.

Az emberélet útjának felén elindulunk az ösztöneink után. A nők kisgyermekre vágynak, vagy legalább arra, hogy a közelükbe kerülhessenek, hogy érezzék a babaillatot, tanítgassák, figyelhessék őket.

Hát így találtam én az Otthon Segítünk Alapítványra. A nemzetközi hálózat tíz éve működik Magyarországon, hogy mindannyiunk örömére összehozza a keresletet a kínálattal. A kisgyermekes családok segítő kezet kapnak, a nagymamák pedig őket ölelő kisunokákat. Van, hogy főzni kell, vagy vasalni, van, hogy játszótérre, vagy orvoshoz kell kísérni valakit, és van, hogy csak meg kell osztani valakivel a magányt.

Ma tizenkét vidéki városban, és Budapest tizenhárom kerületében működik szolgálat. Az egyes települések tevékenységét szervezők koordinálják, akiket az országos központ képzett ki, és akiknek havonta szupervíziós csoportot biztosít. A tevékenységek a világ minden táján ugyanazt a célt szolgálják és ugyanolyan módszerrel avatkoznak be: a segítő soha nincs a családban a szülő jelenléte nélkül, a feladatunk nem a gyermekfelügyeletre, hanem az otthon lévő szülő -  többnyire az anya - támogatására irányul. Közösen kell megtalálni azt az utat, ahol már a mi támaszunk nélkül is működik a család.

A szervezők képzését a SOTE Magatartástudományi Intézetének munkatársai végzik, a településeken a szervezők. Egy adott településen átlagosan tizenöt „képzett laikus” segítő tevékenykedik. A képzés önismereti jellegű, valamint a szolgáltatás kereteit tisztázza, ezen felül gyermekvédelmi alapismereteket nyújt. A rendszer egységes és a tábora egyre nő.

A gyermekvédelmi rendszerben a legalsó helyen áll: a családban messze nincs szükség szakmai beavatkozásra, elég egy „pótnagymama”.  A szakemberek kezdenek bennünket megismerni, kikristályosodtak a kompetencia-határok, kiegészítjük egymást. Megelőzzük a munkájukat, vagy épp ott folytatjuk, ahol rájuk, a professzionális és komplex segítő munkájuknak köszönhetően, már nincs szükség. Prevenció és utánkövetés.

A családok között pedig a játszótéren, a nevelési és egészségügyi intézményekben terjed a hírünk, s keresnek meg bennünket, átmeneti segítséget kérve. Ha ikrek születtek, a nagyobbik óvodába kerül, vagy tartós beteg kisgyermek él a családban: az életszakasz-váltások időnként nagyobb terhet raknak a családok vállára, mint amit ők elbírnak. Első látásra. Aztán, ahogy múlnak a hetek, sorba rendeződnek a feladatok; ami pedig nem áll vissza a helyére, az új helyet talál magának. Kiszáll a család mellől a támasz-karó, hogy egy új feladat, új család mellé állhasson.

A segítő kapcsolat baráti jellegű, így könnyebben elfogadják az anyák. Sajnos a gyermekvédelmi intézmények kapuján benyitni ma sok szülő szemében a megbélyegzettség szimbóluma, és valljuk be: a munkatársak leterheltsége sem kedvez a „hétköznapi” problémák megoldásának. Segítsük át egymást a gondokon, hogy visszanézve erősebb szálakban összeforrt közösségben élhessünk, ahol a segítő kéz nem anyagi hasznot, csak több mosolyt vár! A kismamák megtanulnak bízni és mernek kérni. Szociális védőbástyájuk egyre nő, megerősítve a településükön, a szűkebb lakókörnyezetükben betöltött helyüket, érzik, hogy erős tagjai a közösségnek, és mindig tudják: van kire számítani. Később kamatostul visszaadják ezt a segítséget.

A pótnagyik segítsége mindenkinek örömére válik. A nagyik hasznosnak érzik magukat, új erőre kapnak, a hétköznapjaik szürkeségébe az örömszerzés reflektorfénye költözik.

Vagy, ahogy Steinbecktől tanultuk: „Szebbet nem is tehetsz senkivel, mint hogy hagyod, hogy segítsen neked.”


 Varga Anikó

 

/Fotó: sxc.hu, hortongrou/

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.