Back Ön itt van: Hírek Hírek itthonról Sajtóközlemények Gyűlölet-bűncselekmények Európában
2014. július 05., szombat 00:04

Gyűlölet-bűncselekmények Európában

 

A kisebbségek ellen elkövetett gyűlölet-bűncselekmények mindennaposak Európában, de a hatóságok gyakran nem fordítanak rájuk elég figyelmet, állítja éves jelentésében a Minority Rights Group International (MRG).

„A gyűlöletbeszéd és az erőszakos gyűlölet-bűncselekmények számos kisebbség számára a mindennapi valóság részei Európában” – nyilatkozta Carl Soderbergh, az MRG kommunikációs igazgatója. „És az európai kormányok nemtörődömsége szabad utat enged az elkövetőknek a folytatáshoz.” Az MRG jelentése szerint Európában a menedékkérők, a bevándorlók, a menekültek, a zsidók, a muszlimok és a romák válnak leggyakrabban gyűlölet-bűncselekmények áldozataivá.

Sok országban jellemzően a bevándorlókat, illetve az etnikai és a vallási kisebbségeket teszik bűnbakká a 2008-as gazdasági világválság és a megszorító kormányintézkedések miatt. Mindez növekvő erőszakban és gyűlöletben ölt formát. A bevándorlóellenes, a romaellenes és az antiszemita beszédmód összeházasítása számos szélsőjobboldali csoport számára tette lehetővé, hogy bekerüljön a parlamentbe, ahogy ez Görögországban és Magyarországon is történt. Néhány szélsőjobboldali párt erősen kötődik félkatonai szervezetekhez, pl. Görögországban az Arany Hajnal és Magyarországon a Jobbik. A szélsőjobboldali pártok számos országban elsöprő győzelmet arattak az európai uniós választásokon, köztük Franciaországban.

Oroszországban és Ukrajnában az észak-kaukázusi és a közép-ázsiai országokból érkező, illetve az afrikai származású bevándorlók ellen elkövetett erőszakos gyűlölet-bűncselekményekre ráerősít a politikusok és a közéleti személyiségek nacionalista retorikája. Az idegengyűlölet Bulgáriában is nyilvánvaló, ahol a szíriai konfliktus miatt mostanában érkezett több ezer menekült új célpontot nyújt a szélsőjobboldali és a szélsőséges csoportoknak. A bolgár kisebbségek, pl. a romák és a törökök hosszú ideje elszigeteltek, illetve megkülönböztetés áldozatai.

Fontos probléma, hogy sok áldozat érzi úgy, nincs kihez fordulnia. Míg a gyűlölet-bűncselekmények gyakran fejeződnek ki utcai erőszak vagy egyéni támadások formájában, megkülönböztető kormányintézkedésekben is megnyilvánulhatnak. Pl. amikor Franciaországban betiltották a teljes arcot takaró kendők viselését nyilvános helyen, azok a nők, akik továbbra is viseltek kendőt, zaklatásnak voltak kitéve. Az sem példa nélküli, hogy a gyűlölet-bűncselekményt szankcionáló törvényeket nem a kisebbségek és a menekültek védelmére, hanem ellenük alkalmazzák, pl. Magyarországon.

Az erőszak, a zaklatás és a szóbeli gyalázkodás elkeserítő mértéke Európa-szerte rávilágít arra, hogy a kormányoknak szembe kell nézniük a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények létezésével, figyelmeztet az MRG. Nemtörődömségük mutatkozik meg abban, hogy az ilyen típusú esetekben nincs átfogó adatgyűjtés, nincsenek biztosítva azok a keretek, melyek rendőrségi bejelentésre ösztönöznék az áldozatokat, illetve az egyes eseteket nem övezi széles körű nyilvánosság. Mindez megteremti a gyűlölet legitimitását. Jelenleg csak négy európai uniós tagállam folytat átfogó adatgyűjtést és hoz széles körűen nyilvánosságra adatokat.

„A gyűlöletre a szólás szabadsága az alapvető megoldás. Mind a politikusoknak, a kormánytisztviselőknek, a vallási vezetőknek, az újságíróknak és a többségi társadalom tagainak is el kell utasítania a gyűlöletbeszédet” – mondja Soderbergh.

Az internet és a közösségi média új formát adott a gyűlölet kifejezésének. Azok, akik kisebbségi közösségekhez tartoznak és közéleti személyiséggé válnak a politikában, a médiában vagy a sportban, új célpontot jelentenek a közösségi médián keresztül. De ezeket a csatornákat pozitívan is lehetne használni. A jelentés számos olyan civil kezdeményezésről is beszámol, pl. az Egyesült Királyságból, amely támogatja a kisebbségi közösségeket, és az oktatás, illetve a média eszközeivel száll szembe a a gyűlöletbeszéddel.

Videó a jelentés eredményeivel: https://www.youtube.com/watch?v=K7dDHUTjmpg

 

Kép forrás: http://aspanational.wordpress.com            

 

 

Kapcsolódó elemek

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.