Back Ön itt van: Hírek Hírek a nagyvilágból Távol-Kelet Muszlim-buddhista konfliktus Mianmarban
2013. szeptember 20., péntek 19:55

Muszlim-buddhista konfliktus Mianmarban

Írta:  Győrfi Nóra

refugee camp

Fogolytábor, vagy a halált rejtő tenger? Ezt a kérdést veti fel a muszlim menekültekben az ellenük folytatott tömeges erőszak. Az elmúlt hónapokban újra megnőtt az érdeklődés a rohingja muzulmánok helyzete iránt, akiket az ENSZ a világ legöldözöttebb kisebbségének nevezett.

 

A rohinja muzulmánok, akik Mianmar Bangladessel határos nyugati régiójában, Rakhinben élnek, illetve Banglades ezzel a régióval határos területein, az ENSZ szerint a világ legüldözöttebb kisebbségét alkotják. Még a második világháború alatt kerültek szembe a buddhista rakhinekkel, amikor a rohingják a brittek, a rakhinek pedig a japánok mellé álltak. A Human Rights Watch jelentése szerint a túlnyomórészt buddhista országokban a rohingja muzulmánok azóta is üldöztetésnek és erőszakos kitelepítéseknek esnek áldozatául, mely ellen a kormány nem hogy nem tesz semmit, de egyesek szerint támogatja is azt. 1978 és 1991-ben például katonai erővel próbálták őket kiűzni Mianmarból.  1982-ben hontalanná váltak, amikor  egy mianmari törvénykezés kizárta őket az állampolgárságból, és a balngladesi kormány sem fogadta ismerte el őket állampolgáraiként. Ekkor 800.000 rohingja vált hazátlanná.

Egymásra mutogatnak

A helyzet akkor vált újra súlyossá, amikor 2012-ben Mianmar nyugati részén egy rakhine buddhista nőt három rohingja férfi megerőszakolt és megölt, majd 10 piglim muszlimot egy buszról leszállítva halálravertek, valószínűleg bosszúból. Ezek az események addig fajultak míg rohingja muszlimok rakhine falvakat égettek le. Az így kialakult erőszak hullám közel 200 ember halálát eredményezte, és 140.000, főként rohingja volt kénytelen otthonaikból elmenekülni. Sok esemény indítéka és lefolyása még nem tisztázott, de az biztos, hogy mindkét fél, a saját ártatlanságát bizonygatja és a másikat vádolja az erőszak kirobbanásáért. Lehetetlennek tűnik kibékíteni őket, és elismertetni velük saját felelősségüket. De úgy látszik, a történtek kapóra jöttek a mianmari kormánynak, hogy a ´70-es években elkezdett etnikai tisztogatást folytassák. Rendkívüli állapotot rendeltek el az országban, de a kijárási tilalom csak a rohingjakra volt érvényes, és a bosszúra szomjas rakhinák, a rakhina-szélsőséges helyi hatóságokkal együtt leégették a rohingják falvait, több száz vagy akár ezer rohingját vettek őrizetbe, kínoztak meg, vagy öltek meg.

Hazájukon belül menekülttáborba kényszerítve

Mára már több tízezer rohingja él hazájukon belüli menekülttáborokban (internally displaced person camp), embertelen körülmények között. A táborokban nincs egészségügyi ellátás, se oktatás a gyerekeknek, se munka a felnőtteknek. Sokan halnak meg a terjedő betegségekben, járványokban mint a dengue-láz, a tuberkulózis és a hasmenés, főleg a nyári, esős hónapokban. Lakhelyül sátrak, bambusz viskók szolgálnak, melyekben egy-egy szobán akár egy 9 fős család is osztozkodhat. Phil Robertson, a Human Rights Watch ázsiai részlegének az igazgatóhelyettese a következő szavakkal jellemezte a menekülteket befogadó helyeket: "katonákkal körülvett fogolytáborok, akik a ki és bejárást akadályozzák”. Az ENSZ katonák, akik már több menekülttábort is megjártak,  azt állították, hogy ennyire rossz körülményeket sehol máshol nem tapasztaltak.

Menekülés Mianmarból

A körülmények miatt sokan fontolgatják a nem kis kockázattal járó menekülést a táborokból. Főbb célpontjaik Malájzia vagy Thaiföld, ahova tengeren keresztül hajózva próbálnak elszökni, életüket kockára téve a több mint 1000 mérföldes útra aligha alkalmas csónakjaikon. Az utasok között vannak fiatalon megözvegyült kisgyermekes anyukák, gyerekek, időek, betegek is. Visszafogott becslések szerint az elmúlt évben összesen 35.000 rohingja próbálta a nyílt tengeren elnagyni Mianmart.  A Refugees International szerint 2012 október óta 785 rohingja fulladt vízbe a menekülés közben, míg 2011-ben összesen 140. Matthew Smith, aki a Human Rights Watch kisebbségi csoportok helyzetéről írt jeletés szerzője és a Fortify Rights International ügyvezető igazgatója, azt mondta, hogy számításai szerint soha nem látott számú rohingja fogja itthagyni tábori életét. "Valószínűleg a következő hónapokban még több tízezerrel fog gyarapodni azoknak a menedékkérőknek a száma, akik  tengerre szállnak" mondta Smith. Sokan azt mondják, hogy amint az esős évszak októberben véget ér és a tenger nyugodtabb lesz, elmenekülnek.

Ki fogadná be őket?

Az asiancorresponden.com újságírója szerint azonban, ha el is jutnak ezekbe a muzulmán országokba, bár vallásuk miatt nem lesznek üldöztetve, nehéz dolguk lesz az állampolgárságukat vesztett rohingjáknak. Hazájukba lehet, hogy soha nem térhetnek vissza, az kitagadta őket, állampolgárság nélkül pedig a fiatal rohingják házasodni sem tudnak. A malájok és az indonézek nem állnak velül szóba, így kialakult a menekültek között egy “házasságkötési piac”, ahol más rohingja közösségekben úgy nevezett levélben rendelt házastársat keresnek a fiatalok. Ezen kívül munkához is nagyon nehezen jutnak, és menekültként sokszor vannak kitéve kizsákmányolásnak és visszaéléseknek.

 

 

Források:

http://worldnews.nbcnews.com/_news/2013/09/07/20231098-prison-camps-or-risking-death-at-sea-anti-muslim-mob-violence-provokes-dilemma-in-myanmar?lite

http://www.aljazeera.com/indepth/opinion/2012/07/2012716145945989365.html

http://asiancorrespondent.com/106319/rohingya-face-uncertainty-even-in-muslim-countries/

 

Fotó: Wikipédia

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.