Back Ön itt van: Hírek Hírek a nagyvilágból Távol-Kelet Burma bukott bálványa
2013. június 26., szerda 00:00

Burma bukott bálványa

obama-burma-aung-4 2402710bOrszága válságban, de az emberi jogi hősnő Aung San Suu Kyi nem olyan vezetője Burmának, mint amilyenre annak szüksége van.

Évekkel ezelőtt, amikor Aung San Suu Kyi fogva tartása rövid ideig szünetelt, egyik kongresszusi társam és én meglátogattuk Burma demokráciai vezetőjét rangooni tóparti otthonában. Ez a 90-es évek végén történt, nem egészen 10 évvel azután, hogy a pártja, a National League of Democracy (Nemzetközi Demokratikus Liga) (NLD) és annak etnikai szövetségesei kirobbanó győzelmet arattak az akkor vezető junta pártja felett, a parlamenti választáson. Nem sokkal a találkozónk után a tábornokai elválasztották őt a külvilágtól. Még legalább újabb 10 évnek kellene eltelnie ahhoz, hogy kiszabadulhasson a házi őrizetből.

Kollégám, tőlem eltérően, nem kedveli az Aung San Suu Kyi-hoz szorosan köthető amerikai politikát, a szankciókról alkotott nézeteit és azt az elszántságot, amellyel az NLD választási győzelmére várt. Akárhogyan is, a munkatársam szerint a demokrácia csak újabb problémákat vet fel.

„Szeretném látni azokat a problémákat" – válaszolt erre Aung San Suu Kyi.

Most már láthatja. – Részben a muszlim-ellenesség növekvő hullámát, az erőszakot, amely elhomályosította a külföldön róla kialakult képet, és Burma kísérleti politikai reformjának jövőjével kapcsolatos aggódó hangokat, amik környezetében is megjelentek.

Egy évvel ezelőtt felkelések, gyújtogatások és gyilkosságok sorozata célozta meg a Rohingya muszlimokat és Rakhine (Arakan) államot, miután a közösségből három ember megerőszakolt és meggyilkolt egy buddhista nőt. Ezt a főleg spontán erőszakot a Human Rights Watch, nemzetközi emberi jogi iroda szerint egy jobban szervezett akció követte októberben. Azóta a vallási erőszak elterjedt Burmában, amely immár szervezettebben támadja a muszlimokat. Az Orvosok az Emberi Jogokért jelentése szerint a közép-burmai Mektiában történt márciusi mészárlás kapcsán, 100 ember halt meg, miközben felfegyverzett csoportok mecseteket és otthonokat romboltak le.

Június 20-án Aung San Suu Kyi 12 Nobel-békedíjas társa egy jelentést nyújtott át a burmai kormányzat számára, melyben kéri, hogy előzzék meg a muszlimok és a többi etnikai kisebbség elleni erőszakot.

Mivel a buddhista tanítások a részvétről és az erőszakmentességről szólnak, Burma számára valószerűtlennek tűnik a bigottság vagy a rasszista gyűlölet jelensége. A valóságban azonban a szakértők attól félnek, hogy az muszlimok elleni előítéletek mélyen gyökereznek a társadalomban.

map burma„A buddhista királyok a legitimitásukat a szerzetesség szervezeti támogatásából nyerik, és abból a kozmológiából, amelyet a buddhista közösség jóléte mutat." - írja Matthew J. Walton, a George Washington Egyetem tanára. „Így a buddhizmust fenyegető események a nemzet ellen irányuló fenyegetéseknek felelnek meg."

Jugoszlávia és Irak után, már nem sokkol minket, hogy hosszú ideje elnyomott vallási és etnikai konfliktusok tarkítják a demokratikus átalakulást. A probléma nem csupán az, hogy ezek a konfliktusok léteznek, sokkal inkább, hogy gyakran elfogadottak, mint adott emberi jelenségek. Néhány szakpolitikus szerint Indonézia etnikai és szektabéli felosztása és Suharto elnök tekintélyelvű irányítása jobb választás, mint a demokratikus átmenet.

A muszlim-ellenes kampány felbujtói között ott van U Wirathu, egy radikális szerzetes, aki rasszista ceremóniákat tart, muszlim-ellenes törvényeket követel, és kapcsolatban van a „969-es kampánnyal", amelyik a muszlim üzletek bojkottjára hív fel. A 969-es szám a buddhizmus fontos összetevőire utal, és szimbolikusan a 786 ellentétének tekinthető, amit pedig néhány muszlim használ rövidítésként az ázsiai országokban.

Aung San Suu Kyi válasza a történtekre egyre rosszabb. Az emberi jogokról beszél, és arról, mennyire elismeri Burma hadseregét külföldön.

A Human Rights Watch jelentését a 88 Generáció diákcsoport (88 Generation Students Group) prominens tagjai bírálták. Egyikük, Min Zaya, „nemzet elleni támadásnak" nevezte a jelentést. Egy másik fiatal disszidáns azt mondta, hogy ő toleránsabb, de elismerését fejezte ki U Wirathu vallási nagysága előtt.

„Kivétel nélkül mélyen elítélem ezeket a vallási, rasszista és kereskedelmi konfliktusokat" – mondta a hazájában nagyra becsült szerzetes, Sitagu Sayadaw – „Komolyan hiszem, hogy az eltérő vallási elnevezések ugyanazokat a fogalmakat takarják, és nincs közöttük semmiféle Isten által előírt ellentmondás." Ashin Issariya, egy vallási vezető, aki jelentős elismerésnek örvend a 2007-es junta hadsereg elleni tüntetések miatt, s egy olyan szerzetesi és kolostori hálózathoz tartozik, amely segítséget és lakhatást nyújtott hontalan muszlimoknak. Az elmúlt pár napban találkozott a szerzetesi konklávé, visszautasították az erőszakot és elutasították U Wirathu feltételeit, ami törvénytelenné tenné az eltérő vallású felek közötti házasságot.

Az eufória, amely a szabadság és a demokrácia kezdetével jött, törvényszerűen frusztrációvá és cinizmussá alakult, ahogyan megjelentek a diktatórikus vezetés feloszlásával együtt a problémák is. Emlékszem, hogy olvastam, amikor egy politikai fogoly kiszabadult burmai börtönéből, könyörögni kezdett, hogy csak egy pár napra visszatérhessen oda, hogy visszanyerje a céljai tisztaságát, amelyek lehetővé tették számára a túlélést.

Aung San Suu Kyi világszerte számos díjat – Szaharov-díj, a Wallenberg-díj, Gandhi-díj – kapott az emberi jogok hőseként. 1991-ben a Nobel-békedíjat is ő nyerte, bár nem volt lehetősége Oslóba utazni, hogy át is vegye. Amikor végül tavaly átvehette, az „emberiség egységéről" beszélt, és azt a szakaszt az életében, amikor nem volt lehetősége a burmai béketervekre reagálni, úgy írta le, mint „hasznos hűvösséget, amely akkor támad, amikor egy tüzet eloltanak".

Jó volna hallani, hogy Aung San Suu Kyi ismét hasonló beszédet tart. De lehet, hogy a jelenlegi politikai helyzete mást kíván meg tőle.

Burmának ma egy Tolerancia Díjra van szüksége. Milyen szomorú abba belegondolni, hogy ha ilyen díj létezhetne, Aung San Suu Kyi még csak a jelöltek között sem szerepelne.

 

Szerző: Ellen Bork – Foreign Policy

Fordította: Cserhalmi Tamás

foto: telegraph.co.uk

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.