Back Ön itt van: Hírek Hírek a nagyvilágból Közel-Kelet A Nyugat igazi célpontja Irán, nem Szíria
2013. szeptember 04., szerda 13:17

A Nyugat igazi célpontja Irán, nem Szíria

Írta:  Arnold Eszter

SyriaIrán elkötelezett, hogy megvédje Szíriát, Bassar győzelme egyben Irán győzelmét is jelentené, utóbbit pedig a nyugati országok nem tűrhetik.

Mielőtt elkezdődne a modern kor egy újabb kétes háborúja, érdemes tisztáznunk, hogy a rakétatámadásnak, amivel az emberiség legrégebbi városait készülnek elpusztítani, semmi köze nincs Szíriához. Irán a valódi célpont. Irán, az iszlám köztársaság, ahol nemrég új elnököt választottak, aki elődjével szemben úgy tűnik, hogy  stabilabbá teszi az országot. Az arab ország Izrael ellensége, így természetesen az Amerikai Egyesült Államok ellensége is. Tehát kézenfekvő Irán egyetlen arab szövetségesét bombázni.

A damaszkuszi rezsim kétségkívül nem kellemes és a világ nem mehet el szó nélkül amellett, hogy vegyi fegyvereket vet be saját állampolgárai ellen. De nem is olyan régen, 1988-ban, amikor Amerika szövetségese, Irak szintén gáztámadást használt a hallabjahi kurdok ellen, akkor nem volt szó ilyesmiről. Sőt, válaszreakcióra egészen 2003-ig várni kellett, amikorra Szaddam már kifogyott mind a vegyi- mind a más jellegű fegyverekből.

Amikor pedig a CIA bejelentette, hogy Irán felelt a hallabjahi gáztámadásért, akkor Szaddam már az USA ellensége volt, elhallgatva hogy az 1988-as eset idején még ugyanazon az oldalon álltak. Ott pedig több ezren haltak meg. De persze akkor más idők jártak, másképp működött a világ, a nemzetközi politika.

Természetesen az sem kerül ma szóba, hogy Izrael körülbelül 17 000 férfit, nőt és gyereket ölt meg 1982-ben, Libanonban, a Palesztin Felszabadítási Szervezetnek tulajdonított provokációra, amikor megölték a zsidó állam londoni nagykövetét. Mellesleg a Szaddamhoz közel álló Abu Nidal és nem pedig a PFSZ szervezte a merényletet. Amerika ebben a helyzetben csupán megkérte a feleket, hogy tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától. Pár hónappal az invázió előtt pedig Hafez al-Aszad - Bassar apja - elküldte bátyját a szíriai Hamába, hogy a Muzulmán Testvériség több ezer lázadójának megölését szervezze meg és akkor erről senki nem ítélkezett.

De persze a Testvériség is más volt akkoriban, mint manapság. Obama pedig nem is reagált, amikor a legálisan megválasztott elnöküket eltávolították idén Egyiptom éléről.

De Irak is használt gázt az ellenség katonáival szemben, amikor még az Egyesült Államok szövetségese volt Irán ellen.. Amerikai tisztek, akik kint voltak a csatamezőn jelentették is ezt Washingtonnak, ahol azonban süket fülekre találtak. 1980-1988 között az öbölháborúban iráni katonák ezrei haltak meg gáztámadásokban.

Robert Fisk, újságíró beszámol róla, hogy a háború alatt Teheránba tartott egy éjjeli vonattal, ami tele volt sérült katonákkal. A vonaton is lehetett érezni a vegyi fegyverek bűzét, amit próbáltak szellőztetéssel elűzni, amennyire csak lehetett. A fiatal katonák tele voltak sebekkel és hatalmas fájdalmaik voltak. Amikor pedig nyugati kórházakba küldték őket ellátásra, akkor az újságírók körében „állítólagos” gáztámadásos áldozatoknak hívták őket, annak ellenére, hogy az ENSZ-nek a mostaninál meggyőzőbb bizonyítékai voltak a támadásról és fegyverekről.

Tehát miről van most szó? Miután az elmúlt pár évben megszámlálhatatlan ezrek haltak meg Szíriában ebben a borzalmas helyzetben, hirtelen a hosszas mellébeszélés után, pár száz ember halála miatt Amerika lépni akar. A szituáció kétségkívül szörnyű, elborzasztó. De cselekedni már 2011-ben vagy 2012-ben kellett volna. Miért csak most?

Valószínűleg azért, mert Bassar al-Aszad könyörtelen hadserege már nyerésre áll a lázadókkal szemben, akiket a nyugat titokban fegyverekkel támogat. A libanoni Hezbollah segítségével, ami egyébként Irán libanoni szövetségese, a damaszkuszi rezsim megtörte a lázadókat Qusayrban és már közel van ehhez az északi Homszban is. Irán teljesen elszánt, hogy megvédje a szíriai kormányt. Bassar győzelme egyben Irán győzelmét is jelenti, amit a Nyugat nem tűrhet.

És ha már háborúról beszélünk a térségben, akkor mi történt a palesztin-izraeli béke-tárgyalásokkal? A helyzet nem nagyon változik; Izrael szépen lassan felfalja Palesztinát; ez a tárgyalási taktikája is; addig igyekszik folytatni a béketárgyalásokat, ameddig Palesztina el nem tűnik vagy be nem következik az, amitől a jordániai Abdullah király tart; hogy Palesztina igazából Jordánia területén lesz.

A háború csak idő kérdése már a nyugatiak szerint és mindezt az arab világ tapsolva nézi végi. Legalábbis a szunnita muszlimok örülnek, hogy a síitákat támadják. Erről szól egy polgárháború.


Forrás: The Independent

foto: The Washington Post

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.