Back Ön itt van: Hírek Hírek a nagyvilágból Közel-Kelet Csoportos nemi erőszak, az egyiptomi tüntetések árnyoldala
2013. július 11., csütörtök 00:00

Csoportos nemi erőszak, az egyiptomi tüntetések árnyoldala

egyptEgy 22 éves holland újságírónőt múlt héten, csoportosan erőszakoltak meg a Tahrir téren, és komoly sérülésekkel szállították műtétre ezek után. A támadás ismét emlékeztet minket az egyiptomi forradalom olyan vonatkozásaira, amik felett inkább szemet hunynánk.

Amikor az egyiptomiak átvették a hatalmat 2011-ben, az egyik első ünnepi esemény a Tahrir téren magában foglalta Lara Logan, amerikai újságírónő csoportos megverését és szexuális megtámadását is, aki a holland újságírónőhöz hasonlóan a kórházban kötött ki.

A Logant ért erőszakot a helyi csoportok sajátos és szerencsétlen erőszakosságaként ábrázolták. Valójában ennél sokkal többről van szó. Figyelmeztető jel volt, amit azon férfiak adtak le, akiknek a politikai hite egyetlen közös alapon nyugszik: nőknek nincs helye a nyilvános közegben.

A Tahrir tér forradalmi győzelmének egyik mérföldköve mindig a nemi erőszak volt és a szexuális visszaélés. Férfiak bandái rutinszerűen támadtak nőkre, elválasztva, levetkőztetve és tapogatva őket. Soha senkit sem tartóztattak le, vagy vontak felelősségre ezért, és a megválasztott hivatalnokok is csak a vállukat vonogatták, mondván az áldozatok hibáztathatóak mindezért.

 

A helyiek polgárőrcsoportokat szerveztek, hogy nyomon kövessék az ilyen eseteket. A Szexuális visszaélések Elleni Mozgalom, egyike az ilyen csoportoknak, 46 szexuális támadási és visszaélési esetet rögzített nők ellen, egyedül csak vasárnap éjjel – és hozzáadtak még 17-et a listájukhoz, amiről a csoport azt nyilatkozta, hétfőn történt. 

A szexuális erőszak elsődleges áldozatai főleg egyiptomi nők, és végső soron ők a szándékolt üzenet hordozói: maradj otthon, a politikába és a kormányzásba való beleszólásod nemkívánatos.

A külföldi újságírónők megerőszakolása pedig garantálja, hogy globális figyelmet kap az ügy, és ezzel hatékonyabban ér célba az üzenet.

Amikor az egyiptomiak megdöntötték a diktátorukat, a Muszlim Testvériség előnyt kovácsolt belőle, hogy a nyilvánosság gyűlölte a diktátort annyira, hogy kész legyen szövetkezni olyan nyugati, előremutató elképzelésekkel, amelyekbe a nemi egyenlőség is beletartozik. Megjelentek a nem-kormányzati szervezetek, amelyek a válást könnyebbé és az öröklési törvényeket igazságosabbá tették. Cserében megjelentek a bandák, akik nőket vetkőztettek le és vertek meg az utcákon.

Bizonyos, hogy némelyik ilyen bűntettet a nők ellen, maga a hadsereg, vagy a rendőrség követte el, ezek közé tartozik Mona Eltahawy esete (ő egy újságírónő, akinek katonák törték ki a karját) vagy a Samira Ibrahimmal történtek (egy fiatal ellenálló, aki beperelte a kormányt, mert egy hadorvos „szüzességi vizsgálatra” kényszerítette.)

Dina Zakaria, egy egyiptomi újságírónő arról számolt be, hogy a férfiak, akik a holland újságírónőt megerőszakolták múlt héten, „forradalmároknak” nevezték magukat. És ezen senki sem lepődik meg.

Ha az egyik elterjedt nézet azt hirdeti, hogy a nőknek otthon a helyük és maradjanak ki a közélet ügyeiből, van-e jobb mód elérni ezt, mint a rajtaütésszerű szexuális zaklatások, és szexuális támadások egy olyan országban, amelyekben a nők szüzessége és becsülete lényegi összetevője a nők társadalmi részvételének?

Nem is olyan régen, Ahmad Mahmudaz egyiptomi szalafista prédikátor azt mondta, hogy azok a nők, akik a Tahrir téren tüntetnek „szégyentelenek és arra vágynak, hogy megerőszakolják őket”. A Muszlim Testvériség nyilvánosan sosem vállalna fel egy ilyen állítást. De az alapító atyja nyilatkozataiból kiderül, hogy sosem titkolták, hogy a tervezett teokráciájuk egyik alappillére, hogy a nőket nem engedik a hatalom közelébe.

Az egyik hivatalos ténye a szexista kizárásnak, hogy a feloszlatott Parlamentben 498-ból csak nyolc széket kaptak nők (a nyolc nőből négy a Testvériség pártjából ült ott).

Az egyiptomi alkotmányt felvázoló alkotmányozó nemzetgyűlés 7 százalékát nők tették ki. Nem csoda akkor, hogy a dokumentum (amit 2012 decemberében népszavazás fogadott el) a nőkre csak úgy utal, mint nővérekre és anyákra, és csak a családi keretrendszerben van helyük – a munkavállalásban és a közéletben pedig nem, bár az egyiptomi nők többsége munkavállaló.

Egyiptom mindig olyan hely volt, ahol a nők élete kemény és brutális, és sajnos igen rövid. Tavaly egy UNICEF kérdőív megmutatta, hogy az egyiptomi nők 91 százalékának 15-49 éves kora között női körülmetélésen kellett keresztülmennie. Az ENSZ májusban arról adott hírt, hogy a megkérdezett egyiptomi nők 99,3 százaléka valamilyen szexuális erőszak áldozata volt, akik szinte sohasem mentek kórházba, és a rendőrséghez sem fordultak. Nincs orvosi eljárás kidolgozva nemi erőszak esetére, és a rendőrség úgy kezeli a női áldozatokat, mint ha prostituáltak volnának.

Akár politikai erőszakról van szó, akár nem arról, érdemes beszélni róla. Hiszek ebben. Pillanatnyilag senki még csak vitafórumot sem tart erről. Pedig mindenki szemét szúrja a probléma.

Ahogyan az egyiptomi forradalom egy újabb fejezetéhez érkezik, és még több nőt vetkőztetnek le, és támadnak meg szexuálisan az utcákon, miközben a kairói hatalmi termekből szisztematikusan száműzik őket, úgy válik fontossá az amerikai haladó gondolkodásúaknak és az egyéb arab tavaszról tudósítóknak, hogy befejezzék a nőellenes erőszak szétválasztását a Muszlim Testvériség forradalmistáinak politikájától.

A Nyugat válasza a nőkkel szembeni bánásmódra a volt arab tavaszi országokban, Egyiptomtól Szíriáig, sokat mond az itteni nők helyzetéről. Talán semmit sem tudunk tenni, hogy megállítsuk az erőszakos, szervezett nőgyűlöletet a távoli országokban, de bizonyosan kiállhatunk a saját elveink mellett, és nevén nevezhetjük végre a problémát.

 

Fordította: Cserhalmi Tamás

Forrás: CNN

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.