Back Ön itt van: Hírek Hírek a nagyvilágból Amerika Jövedelmező a bevándorlókat fogva tartani
2013. augusztus 26., hétfő 00:00

Jövedelmező a bevándorlókat fogva tartani

Írta:  Győrfi Nóra

detcenterAz Open Society Institute (OSI) nemrégiben jelentetett meg egy cikket, mely az Egyesült Államok bevándorlási politikájának hibáira hívja fel a figyelmet, amelyen egy új, jövedelmező iparág alapul.

Az 1996-ban hozott törvények kiterjesztették a "kötelező fogva tartás” fogalmát, melynek hatására 1996 és 2012 között rohamos léptekkel 70.000-ről 400.000-re nőtt az idegenrendészeti fogva tartottak száma. Ezzel súlyos költségeket okozva a kormánynak, - 2012-ben a letartóztatottakat elszállásoló 250 létesítmény éves költsége több mint 1.700.000.000 dollár volt – és túlzsúfolttá téve a fogva tartó intézményeket.

Az említett törvények a bevándorlók tárgyalás nélküli őrizetbe vételére hatalmazzák fel a hatóságokat, addig, amíg az Egyesült Államokban való jogos tartózkodásukat kivizsgálják. Ez idő alatt tehát a letartóztatott bevándorlók nem büntetőjogi őrizetben vannak, csupán a kivizsgálás eredményére várnak. Ez egyaránt érvényes a betegekre, idősekre, terhes nőkre, zöld kártya tulajdonosokra, menedékkérőkre, illegális bevándorlókra, és a már évek óta jogosan az Egyesült Államokban tartózkodókra is. A bevándorlók őrizetbe vételéért a Department of Homeland Security (DHS) hivatal felel.

A Detention Watch Network tagjai megvizsgáltak 10  ilyen intézményt, ahol a letartóztatott bevándorlókat szállásolják el, hogy felhívják a figyelmet az ott tapasztalt embertelen körülményekre.

A következőket találták: orvosi ellátásra hetekig vagy hónapokig várnak a fogva tartott bevándorlók; nem megfelelő, és néhány esetben egyáltalán nem biztosított számukra a rekreációs idő vagy éppen a napfényhez és friss levegőhöz való jutás lehetősége; nem megfelelő és tápértékben hiányos ételeket kapnak; büntetésként pedig magánzárkába zárhatják őket. A családoknak rendkívüli nehézségekkel kell szembenézniük, amikor bebörtönzött hozzátartozóikat próbálják meglátogatni.

Egyes létesítményekhez a családtagok több száz mérföldet utaznak látogatóba, és végül egy külön épületben, csupán videón keresztül „találkozhatnak” szeretteikkel. Nem azért, mert kockázatot jelentenek, hanem azért, mert a létesítmény nem akarja fedezni a személyes látogatásokkal járó többletköltségeket. A létesítmények távoli elhelyezkedése veszélyezteti azt is, hogy az emberek jogi segítséget kapjanak ügyeikért folytatott harcukban, mivel az ügyvédek sem mindig jutnak el hozzájuk.

Az említett törvények eredményeként sokakat ok nélkül tartóztatnak fel. A szingapúri 31 éves zöld kártya tulajdonos Nazry Mustakimot, a Detention Watch Hálózat tagját például 10 hónapig tartották fogva 2011-2012-ben a GEO csoport dél-texas-i fogolytáborában. Nazry 1992-ben költözött családjával az Egyesült Államokba és legálisan élt ott, amikor 2007-ben kábítószer birtoklása miatt elítélték. Az ügyésszel tett megegyezés eredményeképpen bűnösnek vallotta magát, így 10 év próbaidőre ítélték.

Nazry azt mondta, soha nem mondták neki, hogy ha elfogadja a vádalkut, az veszélyeztetheti az Egyesült Államokban való tartózkodását. Később, Nazry Hope-al kötött házassága után néhány hónappal, az ICE megjelent az ajtajuknál, és őrizetbe vették a férfit. 10 hónapig tartották őt a dél-texasi fogolytáborban, csaknem 250 mérföldre Wacotól, ahol Hope és Nazry élt. Jelentős szervezkedések és a médiától kapott figyelem után, 2012 februárjában az ICE elengedte Nazryt, és visszakapta zöld kártyáját.

Az így ok nélkül letartóztatott bevándorlók hirtelen megnövekedett száma csak ront a már amúgy is túlzsúfolt létesítmények körülményein. A bevándorlók őrizetbe vétele egy milliárd dolláros iparággá vált a Corrections Corporation of America és a GEO Group-hoz hasonló magánbörtönök számára. De kedvező a megyei börtönöknek is, ahol a DHS ágyhelyeket „vásárol”, mivel a saját maga által üzemeltetett fogolytáborokban már nincs hely.  Ez országszerte több mint 200 megyei börtönt érint, ahol a letartóztatottak többségét, 67 százalékát tartják fogva.

A börtön vállalatok erős lobbit folytatnak annak érdekében, hogy megtartsák a nyereségeiket növelő kormányzati szerződéseiket, míg a megyei börtönök a fogva tartott bevándorlókért kapott pénzből pótolják ki egyre csökkenő költségvetésüket.

Az ICE összességében több mint 2 milliárd dollárt költ évente bevándorlók fogva tartására. Átlagosan személyenként napi 164 dollárt, bár a közösségi alapú felügyeleti programok költsége mindössze napi 12 dollárba kerülne személyenként.

Az idegenrendészeti őrizetbe vétel csökkentése alapvető eleme kell, hogy legyen egy esetleges bevándorlási reformnak. Mivel az Amerikai Egyesült Államokban jelenleg viták folynak a bevándorlás politikáról, itt az ideje, hogy hatályon kívül helyezzék a kötelező fogva tartást és helyreállítsák a bírák hatalmát arra vonatkozóan, hogy egyes eseteket felülvizsgálhassanak.

A kötelező fogva tartás megszüntetésével csökkenthetnék a kormányzati kiadásokat, az emberek visszatérhetnének közösségeikbe és a munkahelyeikre, a családok újra együtt lehetnének és a helyi gazdaság továbbra is sikeresen működhetne. Itt az ideje, hogy összehangolják a bevándorlási törvényeket az USA értékrendjével, mely a veleszületett méltóságon, valamint minden, a határokon belül lakóra érvényes, egyenlő jogokon alapul.

 

Források:

Andrea Black, Why We Should Repeal Mandatory Detention of Immigrants

Detention Watch Network , ABOUT THE U.S. DETENTION AND DEPORTATION SYSTEM

foto: Wikipedia

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.