Back Ön itt van: Hírek Hírek a nagyvilágból Amerika Életfogytiglan a merényletkísérletért
2012. március 06., kedd 09:44

Életfogytiglan a merényletkísérletért

Írta:  Dömötör Anita

Február 16-án hirdették ki az ítéletet: a most 25 éves férfi letöltendő életfogytiglani börtönbüntetést kapott, feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül.

hirek cibil osszefogas2

Umar Farouk Abdulmutallab neve ismerősen csenghet a tájékozott olvasó számára, korábban a Humana Magazin is beszámolt esetéről. A fiatal nigériai férfi 2009. december 25-én egy Amszterdamból Detroitba tartó utasszállítógépet kísérelt megsemmisíteni, azonban a bomba gyújtószerkezete nem működött megfelelően. Az utasok és a légi utaskísérők együttes erővel meg tudták állítani az elkövetőt.

2009 karácsonyán a nigériai diák sikeresen csempészett fel robbanóanyagot a Northwest Airlines 253-mas járatára, amelynek fedélzetén közel 300 ember utazott. A merénylő a bombát alsóneműjébe rejtette, így amikor a robbanószerkezet robbanás helyett égni kezdett, súlyos sérüléseket okozott a támadónak. Az incidens során kizárólag a nigériai férfi sérült meg.

A tárgyaláson az FBI egy videót is bemutatott, melyben a bomba lehetséges pusztító erejét demonstrálták. Az egyik tanú elmondása szerint Abdulmutallab megfosztotta őt a munka örömétől, álmai állásától, és a történtek óta megváltozott az élete, fél egy következő támadástól.

2012. február 16-án nyolc vádpontban is bűnösnek találta Umart a bíróság, többek között terrorcselekmény szándékával elkövetett összeesküvés, valamint tömegpusztító fegyver használatának kísérletében is. Az ítélethirdetésen a repülőgép több utasa is megjelent, tanúként. Nancy Edmunds szövetségi bírónő szavait idézve „a vádlott tette terrorcselekménynek minősül, ami alól semmiféle kibúvót nem ismer a törvénykezés.” A bírónő ezzel magyarázta, hogy miért a legmagasabban kiszabható büntetéssel sújtott le az elkövetőre, valamint megjegyezte azt is, hogy hiába nem volt áldozata az alperes cselekedetének, tette miatt soha nem tanúsított megbánást vagy bűntudatot.  A bíróság véleménye szerint továbbá az sem zárható ki, hogy a nigériai ismételten megkísérelne egy hasonló terrorcselekményt.

Barbara McQuade államügyész üdvözölte az ítéletet, véleménye szerint ezzel azt üzenték az al-Kaidának, hogy sohasem fogják legyőzni Amerikát. Eric Holder amerikai igazságügy-miniszter is kedvezően fogadta a híreket, hiszen egy bűnbánatot mellőző terroristát akadályoztak meg küldetése teljesítésében. Az ügyészek azzal indokolták az életfogytiglani börtönbüntetés szükségességét, hogy a nigériai diák megkísérelt terrortámadása közfélelmet okozott, valamint óriási pénzügyi és időbeli terheket rótt a repülőterek biztonsági szolgálataira. Cathleen Corken, helyettes ügyvivő, számító, hidegvérű tervként vélekedett a merényletkísérletről, megállapítása szerint pusztán csak a véletlennek köszönhető, hogy elkerülték a halálesteket. Megjegyezte, hogy az azóta életbe léptetett szigorú biztonsági intézkedések [N1] szükségesnek bizonyultak a hasonló terrorakciók kivédéséhez.  

Az elítélt és az őt védő egyik jogász az ítélet felülvizsgálatát kérte, azt alkotmányellenesnek minősítve, hivatkozva arra, hogy egyetlen utas sem sérült meg az események következtében. Abdulmutallab családja a BBC-nek elküldött nyilatkozatában kifejezték hálájukat Allahnak, hogy a merényletkísérlet nem okozott semmilyen sérülést vagy akár halált az utasok körében, illetve az illetékes hatóságokat az ítélet felülvizsgálatára kérte.  

Umar Farouk Abdulmutallab egy rendkívül gazdag nigériai bankár fia, aki tanulmányait elitiskolákban végezte, többek között mérnökhallgató volt a University College London egyetemen, ami Nagy-Britannia egyik legnevesebb komplexuma. A szélsőséges nézeteket valló férfinak a jemeni al-Kaida megbízásából kellett volna megsemmisítenie a detroiti gépet. A vádlott a terv irányítójaként Anwar al-Awlaki prédikátort nevezte meg, akit a jemeni al-Kaida vezetőjeként tartottak számon. Awlakival 2011 szeptemberében egy CIA-dróncsapás végzett.

A merénylő először a nigériai Lagos-ból Amszterdamba repült, onnan a Schiphol reptérről tovább Detroitba, így nyilvánvaló, hogy mindkét repülőtér biztonsági személyzete hibázott az eset során. Barack Obama amerikai elnök továbbá megjegyezte, hogy a merényletkísérlet hírszerzési hibának is minősül, hiszen a nigériai férfi édesapja korábban már figyelmeztette az amerikai hatóságokat iszlamista fia gyanús terveire. A fiú fel is került az Egyesült Államok megfigyelési listájára, azonban Washington elmulasztotta a repülési tilalmi jegyzékre is felvetetni, így gyakorlatilag akadálytalanul jutott át az ellenőrző pontokon. Az esetet követően valamennyi amerikai reptéren megszigorították a biztonsági intézkedéseket.

Mindenki számára meglepetést okozott, hogy 2011 októberében, a per kezdetekor a radikális nézeteket valló férfi beismerte cselekedetét, bűnösnek vallotta magát, hiszen korábban a vallomástétel során nem mindig működött együtt. „Allah nevében elkövetett” tettére büszke volt, megbánást nem mutatott, az ítélethirdetés alatt többször is Allahot éltette. Elmondása szerint ártatlan muszlimok halálát akarta megbosszulni, amerikaiak meggyilkolásával. A bomba egy „áldott fegyver” volt a kezében, kiemelte, hogy a merényletkísérlete a Korán minden előírásának megfelel, az csak a Nyugat törvénykezése szerint minősül büntetendőnek. Felolvasott politikai nyilatkozatában újabb csapásokat helyezett kilátásba, majd kijelentette, hogy a 2011 májusában meggyilkolt Osama bin Laden még életben van, és Allah kegyelméből győznie kell.

Korábbi meghallgatásaival párhuzamosan több tüntetést is tartottak a bíróság épülete előtt, tiltakozva az ellen, hogy a merényleteket az iszlám vallás nevében követik el a tettesek, valamint a tüntetők felhívták a figyelmet, hogy a terrorizmus nem szerves része az iszlám vallásnak, csak a fundamentalista szárnynak.

Az eset egyébként belpolitikai vitát is eredményezett. A republikánus hivatalnokok vetették fel a problémát, miszerint az Egyesült Államok területén elfogott terroristákat, különösen az állampolgársággal nem rendelkezőket, az igazságügyi rendszer gépezetébe vagy katonai kezekbe kellene-e szolgáltatni. Legfőképpen az adminisztrációt kritizáló törvényhozók érveltek a katonai igazságszolgáltatás mellett, ugyanis katonai módszerekkel hatékonyabbá válna az információszerzés az ügyek nyomozati szakaszában.

Szerző: Dömötör Anita

Felhasznált források:

A Playstationtől a dzsihádig – avagy egy élet a radikalizmus útján

http://humanamagazin.eu/rovatok/ebreszto/a-playstationtol-a-dzsihadig-%E2%80%93-avagy-egy-elet-a-radikalizmus-utjan

Gescheiterter Flugzeugattentäter: http://www.spiegel.de/politik/ausland/0,1518,815827,00.html

Nick Bunkley: Would-Be Plane Bomber Is Sentenced To Life In Prison http://www.nytimes.com/2012/02/17/us/would-be-plane-bomber-sentenced-to-life.html?_r=1&;ref=umarfaroukabdulmutallab&pagewanted=print

Ed White: Cadena perpetua a nigeriano

http://www.elnuevoherald.com/2012/02/16/v-print/1129286/cadena-perpetua-a-nigeriano.html#storylink=cpy

Underwear bomber Abdulmutallab sentenced to life

http://www.bbc.co.uk/news/world-us-canada-17065130?print=true

Mark Memmott: Report:Data Show No ’Upsurge In Muslim-American Terrorism’

http://www.npr.org/blogs/thetwo-way/2012/02/08/146575144/report-data-show-no-upsurge-in-muslim-american-terrorism

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.