Back Ön itt van: Hírek Hírek a nagyvilágból Afrika Nigéria, az olaj vonzásában
2013. július 22., hétfő 22:00

Nigéria, az olaj vonzásában

Írta:  Kocsis Anita

Shell-NigeriaNem volt kedvező az előző hónap a Shellnek, a június 19-én bekövetkezett robbanás és az azt kísérő tűz miatt indult nyomozás az üzemanyag-óriás ellen, Nigériában. Az eset Rivers államban, Bodoban történt, ahol már nyolc Shell beszállítót tartóztatott le a nigériai biztonsági szolgálat, mint gyanúsítottakat. A bekövetkezett katasztrófa azonban komoly kérdéseket vet fel a Shell üzleti gyakorlatára vonatkozóan. Az Amnesty International a Gáz- és Olajkiömlés Elleni Nigériai Nemzeti Koalícióval (NACGOND) közösen, független vizsgálatot szorgalmaztak.

Lopás és tűz

A Shell nyilatkozatban számolt be az esetről, állításuk szerint a tüzet olajlopás okozta. Már korábban is történtek illetéktelen rácsatlakozások a Trans Niger Csővezetékre (TNP), amit a Shell beszállítói nappal igyekeztek kijavítani. Jóllehet a csapat május 22-e óta dolgozott az olajszivárgás megszüntetésén és a csővezeték kijavításán, nem tudta befejezni június 19-ig, amikor is a tűz bekövetkezett. Ugyanakkor a közeli lakók elmondták az NACGOND-nek, hogy a katasztrófa napján látták, amint a nigériai biztonsági erők mindenkit megakadályoztak, kivéve a Shell beszállítókat, hogy közel menjenek a szivárgó olajhoz. Látható volt a partról, amint bárkákat töltöttek meg a kiömlő olajjal, amiket utána el is szállítottak – írja az Amnesty International.

„Sajnálatos módon, a tolvajok több éjszaka is dolgoztak, még akkor is, amikor a javító-csapat az illegális kapcsolódási pontok eltávolításán fáradozott nappal. Akárcsak a baleset napján június 19-én, két illetéktelen Cotonou csónak volt állítólag jelen, amikor a robbanás és a tűz bekövetkezett. A kialakított működési gyakorlat minden javítási helyszínen magában foglal egy csapatot az SPDC (Shell Petroleum Developement Company) dolgozóiból, beszállítóiból és felügyelőiből, akik csakis a nappali órákban dolgozhatnak és minden nap végén elhagyják a területet. Ez azt jelenti, hogy semmilyen SPDC illetékes sem lehetett ott az eset bekövetkeztekor” – mondta Mutiu Sunmonu, a Shell nigériai ügyvezetője.

Ez a kijelentés azonban további kérdéseket vet fel. Ebben az esetben miért is tartóztatták le a Shell beszállítóit, mint gyanúsítottakat? Mutiu Sunmonu a kérdésre válaszolva elmondta, hogy „kéri, hogy a gyanúsítottakkal való bánásmód összhangban legyen az ártatlanság vélelmével egészen addig, amíg be nem bizonyosodik a bűnösségük… Folytatjuk a működésünket olyan biztonságosan, ahogyan csak lehetséges mind az iparág, mind Nigéria jogszabályainak megfelelően.”

„Úgy tűnik, a Shellt sokkal jobban lefoglalja a PR, mint a takarító művelet végrehajtása. Sokkal kevésbé kellene a hírnevével törődnie és többet a károk felmérésével, amiket a Bodoiaknak okozott” – mondta Audrey Gaughran, az Amnesty International Globális ügyek részlegének igazgatója. Jobban elmélyedve a témában azonban az is kiderül, hogy az említett olajóriás már eddig is szép számmal okozott kárt Nigériában, aminek következtében több peres ügye is volt a közelmúltban. A Center for Constitutional Rights (CCR) megállapította, hogy a „Niger deltája a világ egyik legsúlyosabban kőolaj-szennyezett élővilága”. Jelentésük ugyanakkor azt is megállapítja, hogy ez a terület „egyike a világ 10 legfontosabb láp és tengeri ökoszisztémájának”. Közel 27 millió ember élőhelyéről van szó, akik gazdálkodásból és halászatból tartják fenn magukat, ez nagyjából 75 százalékos függést jelent a környezetüktől, amit az etikátlan és felelőtlen kőolaj-kitermelés nehezít.

 

Életek a kőolaj-kitermelés függvényében

Tudvalevő, hogy a kőolaj kitermelés mellékterméke a földgáz. A világ nagy részén ezt vagy energiává alakítják, vagy visszafecskendezik a kútba. Csakhogy nem Nigériában, ahol tipikus gyakorlattá vált a gáz-égetés az olajipari vállalatok részéről. Évente legalább 20 milliárd köbméter gázt égetnek el, amivel fedezni lehetne Nigéria és a környező államok energiaszükségletét. De a folyamat nem ilyen egyszerű, ugyanis a lobogva égő gáz nem az a tiszta kék-lánggal égő, amivel fűtünk vagy főzünk, ez még tartalmazza az összes káros és mérgező anyagot. Az égést követően ezek az anyagok a talajba, vizekbe és a levegőbe kerülnek, mint például a rákkeltő benzol, ami kromoszóma elváltozást vagy születési rendellenességet okozhat. Ennek hatására a nigériai kormány 1969-ben utasította az olajkitermelő vállalatokat, hogy szüntessék be a gázégetést, majd 1979-ben elfogadták a Társított Gáz-visszafecskendezési Egyezményt (Associated Gas Reinjection Act), majd 2005-ben a nigériai Szövetségi Legfelsőbb Bíróság utasította a Shellt, a gázégetés befejezésére, azonban az említett olajtársaság, akár csak az összes többi, folytatta a megkezdett gyakorlatot.

Ezzel azonban a szennyezés még nem ért véget, becslések szerint 1,5 millió tonna kőolaj szennyezte a Niger Deltát az elmúlt 50 évben. Mindegyik eset ökológiailag érzékeny helyen történt, ahol madarak, halak és egyéb vadon élő állatok éltek. A szennyezés következtében a helyi vízforrásokat is megmérgezték, amivel egyúttal megmérgezték azokat a vizeket, amiket ivóvízként, főzéshez, mosáshoz vagy halászathoz használtak – olvasható a károk részletes felmérése a CCR oldalán. A 2011-es ENSZ jelentés szerint Ogoniland-nek legalább 30 évébe fog kerülni, mire rendbe jön az olajkiömlések okozta károkból.

Környezetvédő csoportok Nigériából és Európából a holland hatóságokhoz fordultak igazságszolgáltatásért. A Shell szóvivője Alan Castelein a BBC-nek elmondta, hogy az olajszennyezés szabotázs következménye, „az igazi tragédia, hogy a Niger Deltájában elterjedt és folyamatossá vált bűnözői tevékenység, beleértve szabotázst, lopást és illegális finomítást, amik az olajszennyezések nagy többségét okozzák”. Ezzel ellentétben Channa Samkalden, a nigériaiak ügyvédje elmondta, hogy „a Shell már jó ideje tudta, károsodott a csővezetéke, azonban nem tett semmit sem ez ellen”. A hágai bíróság 2013 januárjában megállapította az olajóriás leányvállalatának felelősségét és az egyik károsult farmer részére kártérítést ítélt meg. Jóllehet az öt farmer közül csak egy kapott kártérítést, ez az eset azonban világosan mutatja, hogy hiába nem az anyacég követte el a károkozást, ettől a Shell teljes tulajdonában lévő leányvállalatának felelőssége még fenn áll és számon is kérhető. Még októberben a Shell egyik ügyvédje elmondta, hogy a vállalt kivette a részét a Delta megtisztításából – írja a Reuters.

 

A tragikus múlt

 

Azonban nem ez volt az egyetlen peres eset a Shell ellen a közelmúltban. A Center for Constitutional Rights oldalán olvasható, hogy az 1990-es évek elején kialakult egy népszerű ellenzéki mozgalom a Niger Deltájánál, ami az olajóriás környezetkárosító gyakorlata ellen jött létre és tragikus véget ért. 1995. november 10-én 9 ogoni vezetőt végeztetett ki hamis vádak alapján a nigériai kormány. A CCR és az EarthRights International másokkal közösen keresetet nyújtott be az Egyesült Államok Szövetségi Bíróságához a Royal Dutch Petroleum (Shell) ellen, bűnrészesség vádjával egy 1789-es jogszabályra hivatkozva.

 

Ez az úgy nevezett Alien Tort Statue (ATS - deliktuális felelősségről szóló törvény), ami a külföldiek védelmét hivatott szolgálni a bántalmazókkal szemben, azonban a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy ezt a jogszabályt nem lehet alkalmazni olyan esetekre, amikor a nemzetközi jog hatálya alá tartozó, tehát az Egyesült Államokon kívül eső területen és nem amerikai szervezet által elkövetett jogsértésről van szó. „Semmi az ATS-ben nem bizonyítja egyértelműen a jogszabály területen kívüli hatályát” – olvasható a bíróság megállapítása a The Guardianen. A CCR erre válaszul elmondta, hogy „rendkívül aggasztónak tartják a Legfelsőbb Bíróság döntését, amivel 30 éves jogi gyakorlatot ás alá és korlátozza az Egyesült Államok bíróságainak azon képességét, hogy a saját határain kívül  elkövetett emberi jogi visszaélések ügyében eljárjon”. Peter Rees, a Shell Jogi Igazgatója az üggyel kapcsolatban elmondta, hogy véleményük szerint a bíróság a helyes döntést hozta meg és a vállalat továbbra is támogatni fogja az emberi jogokat éppen úgy, mint a törvényes üzletet, ugyanakkor a leghatározottabban tagadja, hogy bármiféle köze lett volna a vállalatnak az 1995-ös tragikus esethez.

 

foto: watchdogreporters.net

 

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.